Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 5 (172. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - GEBERLE ERZSÉBET (SZDSZ):
2210 maradtunk, hogy most már ne csak a szabályszerűség, hanem a gazdasági hatékonyság, eredményesség legyen az, ami megmozdítja ezeknek az alapoknak, ezeknek a rendelkezésre álló forrásoknak a felhasználását. Emellett, és engedj ék meg, hogy ezt mondjam, egyetértek mindazokkal, akik azt mondják, hogy a mostani hitelszűkében, a mostani megdrágult hitelek mellett legfontosabb feladatunk az is, hogy a vállalkozókat elfogadható költségek mellett hozzuk olyan helyzetbe, hogy beruházása ikat megvalósíthassák, forgóeszköz- és beruházási hiteleket vehessenek fel. Ennek kapcsán aláhúznám, hogy minden szakember értetlenül fogadta a Magyar Nemzeti Bank drasztikus kamatemelését, hiszen ez gyökeresen ellentétes azzal, ami Európában történt. Mind enki tudja, hogy Európában folyamatosan csökkennek a kamatok, ha igaz, ma jelenti be az angol nemzeti bank, hogy mennyivel csökkent, és holnap az Európai Központi Bank is, hogy tovább csökkenti a kamatát. Amerika nullaszázalékos kamatot irányoz elő a jövő évre. Ilyen feltételek mellett 11,5 százalékos kamattal a magyar vállalatok nem fognak tudni talpon maradni. Bebizonyosodott, hogy ez a kamatemelés nagyon is kétélű fegyver. Bebizonyosodott, hogy a forint árfolyamára szinte nem volt hatással, az a hatalmas mentőcsomag eredményeként most már úgy tűnik, megnyugodott, és egy versenyképes szinten stabilizálódott. Viszont ez a kamatemelés éles fegyver, nagyon fájdalmas fegyver a magyar vállalkozók számára. Ezért azt mondanám, hogy nagyon nagy siker volna, ha elé rnénk, hogy ezeket a kamatokat mielőbb drasztikusan csökkentsék, mert ezzel nemcsak a vállalkozóink versenyképességét javítanánk, hanem megjegyezném, hogy a magyar költségvetés egy komoly kiadását is csökkenteni tudnánk. Köszönöm, hogy ezt elmondhattam, to vábbi jó vitát és egy költségvetést kívánok az országnak. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Geberle Erzsébet képviselő asszonynak, az SZDSZfrakcióból; őt majd Földesi Zoltán követi, az MSZPből. GEBERLE ERZSÉBET (SZDSZ) : Kösz önöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Válság, kényszerek, recesszió, különleges viszonyok, védelem, az ország megmentése, munkahelyek, vállalkozások, az emberek pénzének, a forintnak a megvédése, a védelem ára, együttműködés a válság hatásainak elh árításában, közös felelősség. A tegnapi parlamenti vitát követve ezek voltak azok a leggyakrabban elhangzó kijelentések, amelyek a legtöbbször elhangzottak itt, a Parlament falain belül. Azt kell mondanom, tisztelt képviselőtársaim, hogy a vitát végigkövet ve azt vettem észre, hogy az egyes képviselőknek az üléspontja határozta meg az álláspontját ezekhez a kérdésekhez. Magam is a közös felelősséggel kezdeném, hiszen azt gondolom, hogy közös a felelősségünk a kialakult helyzetben, de mégis arra biztatnék min denkit, hogy mielőtt a másikra keni ezt a válságot, próbáljon meg egy kis önvizsgálattal kezdeni mindenki. Én is ezzel kezdeném. 2006ban a Szabad Demokraták Szövetsége arra szerződött a Szocialista Párttal a koalícióban, hogy átfogó reformokat hajtunk végre a rendszerváltás után 16 évvel. (14.50) Ezek a reformok a nagy ellátórendszerek reformjára, az egészségügy, a nyugdíjrendszer, a szociális támogatások rendszere, az oktatás és még sorolhatnám, ezeknek a nagy rendszereknek az átfog ó reformjára vonatkoztak volna. Tulajdonképpen a kilépésünk oka is erre vezethető vissza. Az idei év tavaszán azért hagytuk el a kormányt, mert az a 6 százalék, amivel a Szabad Demokraták Szövetsége itt a parlamentben rendelkezik, kevés volt ahhoz, hogy ez eket a reformokat meg tudjuk valósítani, és ezen reformok elmaradása miatt nem tudtuk tovább vállalni a kormányzati felelősséget. Az idő azóta azonban minket igazolt, mert ma minden elemző egyetért abban, hogy Magyarországon a válság elmélyülésének az első dleges oka a strukturális reformok hiánya.
