Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 5 (172. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
2207 Megadom a szót Iván László képviselő úrnak, a Fideszfrakcióból; őt majd Fazakas Szabolcs képviselő úr követi, euró pai parlamenti képviselő. DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Azzal kezdem, hogy mottónak is szánhatom a mai gondolatmenetemhez, miszerint október 17én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr nyilatkozta, hogy meg fogjuk őrizni a 13. havi nyugdíjakat. Előtte 13án már közben megtörtént egy egyezség vagy legalábbis annak a megbeszélése az IMFfel, és nyilvánvalóan pontosan tudta, hogy annak milyen követelményei, milyen következményei lesznek. Amikor a szavak, a szándékok és a gon dolkodásmód és a magatartás nem egészen fedik egymást, és nem harmonikusan kapcsolódnak egymáshoz, akkor mindig problémák származnak, mégpedig nagyon sok, az embereket érintő probléma következik belőle. Ilyen szavakat hallunk mostanában mind többször, hogy összefogás, együttműködés, együttérzés, és még sorolhatnám ezeket az egyébként jól csengő szavakat a fogalmak és tartalmak tisztázatlanságával. Ahhoz, hogy ebben bármit is tudnánk tenni és lehetne tenni, ahhoz szükséges megállapodnunk, hogy ki mit ért ala tta, és ezért nagyon jó volna, ha ezeknek a fogalmaknak külön megbeszélés alapján eljutnánk a gyökeréig, vagyis azokhoz a belső lelki és emberi tartalmakhoz, amelyek évezredeken keresztül az emberiség erkölcsi magatartását szabályozták, megalapozták. A mai hozzászólásomnak és felszólalásomnak tulajdonképpen a jelenlegi, többszörösen módosított 2009. évi költségvetés tervezete áll a közepében, és mint aki évtizedek óta elkötelezett szakorvos és szakpolitikus, elsősorban azokat a jellemzőket kerestem és keres em, amelyek az idősödő és idős nemzedékünk életét érintik közvetlenül és közvetve, most és a közeljövőben egyaránt. Tudnunk kell, hogy demográfiailag öregedő népesség vagyunk, mivel minden ötödik magyar ember 60 éves vagy idősebb, ugyanakkor hosszabban élü nk, de sajnálatos módon fogyatkozunk is. Adataink szerint testileg, lelkileg halmozott bajokkal küzdünk, és ezek népegészségügyileg, szakmailag, jogbiztonságilag kevésbé kezeltek, mint az EU többi tagállamában. Azt is tudjuk, hogy az idősödők és idősek éle tét meghatározzák: fenntartható társadalmi befogadottságuk, kielégítő egészségük, anyagi biztonságuk, és nem utolsósorban megélhetési és jogbiztonságuk. Utalok a hátrányos helyzetű csoportok védelme az Európai Unióban 5. számú fejezetére, amelyben foglalta k, valamint a magyar alkotmány közfelelős közkötelezettségeket rögzítenek, és a polgári kormány Idősügyi Tanácsa által készített és elfogadott 2001. évi idősügyi chartájának négytételes megállapítására, amelyekre egy idősügyi törvényt kívántunk annak idejé n kidolgozni. De mi történt azóta? Mi történik jelenleg, és mit jelez a 2009. évi törvénytervezet? Tisztelt Képviselőtársak! 1998 óta nem került befogadásra az idősügyi charta, nem épült rá idősügyi törvény, és nem javult az idősödő és időskorú emberek éle thelyzete, fenntartható egészsége, szociális biztonsága, esélyközelisége, a szükséges egészségügyi, megélhetési és jogbiztonsági garanciákhoz nem jutottunk el. 2003tól fokozatosan, majd 2006tól fokozódóan és napjainkban rohamosan romlik a nyugdíjasokat é rintő nyugdíj- és anyagi biztonság és ezekhez a hozzájutás lehetősége. Elvárható egészségügyi ellátásokról már alig tudunk beszélni, a szociális ellátásokhoz és a jogvédettséghez pedig nem kívánok kommentárt fűzni. Magyarországon jelenleg általá nosan, de az idősödő és időskorú emberek életében már nemcsak szociális, nemcsak gazdasági, nemcsak egészségügyi, nemcsak pénzügyi, hanem súlyosan romló megélhetési, bizalmi válság bontakozik ki, magával sodorva a még éppen hogy létminimum felett élők ezre it, tízezreit. Tisztelt Képviselőtársak! A jelenlegi 2009. évi költségvetési tervezet szerint a jelenleg havi 80 ezer forint feletti 1 083 822 nyugdíjastól a 80 ezer forintban maximált 13. havi nyugdíjjal plusznyugdíjuk közel felét elveszik. Több mint 630 ezer korbetöltött öregségi nyugdíjas átlagosan havi 43 ezer forintot veszít. A havi 80 ezer forint feletti nyugdíjjal rendelkező saját jogú nyugdíjastól
