Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 5 (172. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP):
2201 sikerült elhárítani azzal az IMFhit elkeretmegállapodással, amire egyetlen fideszes képviselőtársunk sem mulasztott el lőni. Tisztelt Képviselőtársaim! Önök nagyon mérgesek azért, hogy elmaradt a pénzügyi összeomlás. (Dr. Pósán László és Babák Mihály folyamatosan közbeszól.) Önök szemmel lá thatólag azt remélték, hogy amit önök nem tudtak a 2006. októberi utcai zavargásokkal, a 2008 tavaszi népszavazással elérni, azt majd elvégzi önök helyett a nemzetközi spekulációs tőke, mindegy, hogy milyen áron. Fiat iustitia et pereat mundus, vagyis legy en igazság akár a világ elpusztulása árán is - mondta Cato. (Dr. Pósán László: Mindenki magából indul ki.) Tehát, ha elpusztul az ország, ha elpusztul a magyar gazdaság, ha összeomlik a magyar pénzügyi rendszer, ez mind nem túl nagy ár azért, hogy végre az önök szerinti igazság bekövetkezzék, és Orbán Viktor kormányt alakíthasson. Na, ezt elhárítottuk. (Dr. Pósán László: Ne magadból indulj ki! - Babák Mihály: Beteg a lelke.) Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Nagy Kálmán képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt frakciójából; őt majd Mohácsi József követi, az MSZPből. DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügy egy olyan ágazat, amelyikben nincs válság. Ugyanis a válság a szocialista kormányzás időszaka alatt folyamatosan tart. Itt legfeljebb csak mélyülő válságról lehet beszélni, válságról magáról már nem. Az egészségügy ma az a kopasz gyerek, amelyiket tovább akarnak nyírni. A jelenlegi helyzetben közel vagyunk a teljes káoszhoz, és Magyarországon a betegellátás élethalálharcát vívja. Az általam megkérdezett 17 megyei kórház igazgatója közül 50 százalékuk azt mondta, hogy ő igazából nem menedzser, hanem válságkezelő. Igencsak tisztelem az ilyen nagyívű s zónoklatokat, de vannak tények. Az előirányzattól eltérően 5 százalékos elvonás van a háziorvosi ellátásban, közel 7 százalékos elvonás az anya- és gyermekvédelemben, közel 4 százalékos elvonás a művesekezelésekre szánt előirányzatban, 6,5 százalékos elvon ás az otthoni szakápolásban, de csökken a vérellátó szolgálat és a Vöröskereszt költségvetése is. Uraim! Hölgyeim! Szembe kell nézni a helyzettel; ezek nem számok, hanem betegek. Van közöttük olyan, amelyik direkt beteg. Ha a műveseellátást csökkenteni leh et, azt nem lehet megoldani, hogy egy betegnek, akinek háromszor kell járni művesekezelésre, az ezentúl csak kétszer járjon, mert annak egyenes arányban romlik a vesefunkciója, és csökkennek az életkilátásai. Vagyis az elvonás, ha végignézzük az egészségüg yi költségvetést, olyan 4 és 7 százalék között változik, ami azt jelenti, hogy magának az elvonásnak abszolút nincs koncepciója. Azt kell mondanom, hogy a fűnyíróelv alapján történik. Lenyírunk mindenkiből egy kicsit, aztán boldoguljunk, ahogy tudunk. (Bab ák Mihály: Szeretik a törpéket.) Ez egy másik problémát vet fel: azt, hogy még víziója sincs a jelenlegi kormányzatnak arról, hogy milyen legyen az egészségügy struktúrája. Ilyen ötletbetörések vannak, és ezeket az ötletbetöréseket évek óta szenvedjük el. Most közlik velünk, hogy nem egy országos egészségbiztosítási pénztár lesz, hanem hét lesz belőle, de megmaradnak a megyei egészségbiztosítási pénztárak is mint szolgáltató egységek valamilyen formában. Azt nem értjük, hogy mire való ez. Ez egyfajta játék azzal a szervezettel, amelyik valamikor igenis működőképes volt. Önök olyan helyzeteket teremtenek folyamatosan, amelyeket a jelenlegi egészségügyi szolgálat korrigálni nem tud, a betegek pedig egyszerűen nem tudják ezt a helyzetet megélni. A jelenlegi szi tuáció olyan mély és romló állapotot jelent a kórházak helyzetében, amelyek adóssága minimum eléri a 70 milliárd forintot, amit egyszerűen nem lehet átalakítani. És ezt a 70 milliárd forintot önök közé tartozó volt egészségügyi miniszter is egyértelműen be vallja és alátámasztja. Nem látszik az út. Nem lehet látni azt, hogy ez a gyászos helyzet hová torkollik. Nincs semmiféle elképzelésük a kórházi struktúráról. És van egy nagyon kedvezőtlen jelenség, hogy olyan jellegű
