Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 5 (172. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
2139 fél évre vagy négy hónapra előre sem lehet pontosan felrajzolni a pályát. A rugalmas költségvetési tervezés egyik lehetséges eleme, hogy nagyobb tartalékokat képez a kormány. Ezt teszi, én úgy látom, 300 milliárdra tehető a különféle tartalékok együttes összege. Ez elvileg még rendben is van, ez most egy racionális viselkedés. De amíg eddig 404550 milliárdos tartaléknál rendjén volt az az eljárás, hogy a parlament megszavazta a költségvetésben ezt a tartalékösszeget, majd a kormány utólag a zárszámadás keretében beszámolt ennek a felhasználásáról, ez ilyen jellegű hatszoros ta rtalékképzésnél már nem járható. Éppen ezért úgy látjuk, hogy akkor tudunk támogatni egy ilyen, egyébként indokolt, válságra, az államcsődre nézve indokolt rugalmas költségvetési tervezést, ha ennek a tartaléknak a felhasználását rigorózusan szabályozzuk, bevonjuk a parlamentet, negyedévente, félévente kötelező ellenőrzési pontokat jelölünk ki a tartalék felhasználásának a mikéntjéről. Talán érthető a javaslatom. Ad absurdum azt is megtehetné a kormány, hogy a válságra, a csődveszélyre hivatkozva mind a 900 0 milliárd forintot tartalékba helyezi, és szabad felhasználást kér. Nyilván a példa abszurditása jól jelzi, hogy ez egy demokráciában tűrhetetlen lenne, kivonni a költségvetés felhasználását a parlament ellenőrzése alól. De már a 300 milliárd forint is ez t a határt feszegeti. A másik. Göndör képviselő úr a reformokról beszélt. Említette a nyugdíjrendszer, illetve az egészségügy reformját. Tisztelt Képviselő Úr! Önnek bizonyára magánnyugdíjpénztári befizetése is van, vegye elő… (Göndör István: Engem az éle tkorom miatt kizártak belőle, képviselő úr!) …, akkor kérje el a fiáét vagy a lányáét. Vegye elő azt a papírt, amit mostanában küldenek a magánnyugdíjpénztárak, hogy az elmúlt 567 évben befizetett megtakarítások értéke ma mennyi. Az a lépés, hogy kényszer ítették önök a fiatalokat a magánnyugdíjpénztárakba való belépésre, ezt továbbra is elfogadhatatlannak gondoljuk, és azt, amit most a hitelválság jól mutat, a legnagyobb vesztesei ennek a nyugdíjpénztárak. Csak azért nincs ebből még botrány, mert alapvetőe n fiatal, 3040 éves emberek vannak itt. De hogy a megtakarításaik jelentősen veszítettek az értékükből, az jól látható. S talán még egy szót az önök által sokat emlegetett tbreformról. Isteni szerencse, hogy nem sikerült megcsinálniuk önöknek a regionáli s és részben tőzsdére vitt tbpénztárak rendszerét, mert a hitelválság első hulláma söpörte volna magával el ezeket a pénztárakat. Csak azért nem érezte meg Magyarország ezt a tőzsdeválság formájában érkező első hullámot, mert Magyarországon a tőzsdére vit t cégek száma igen kevés. De ha önök a regionális tbpénztárakat idevitték volna, akkor irdatlan probléma lenne. Fél év alatt bebizonyosodott, hogy az önök akkori terve milyen kockázatot rejtett. Jó, húsz éve nem volt ilyen hitelválság sehol a világon. De még fél évvel ezelőtt azon esküdöztek, hogy nincs jobb, mint a tőzsdére vitt regionális tbpénztárak rendszerét felépíteni. A mögöttünk hagyott egy hónap bizonyította be, hogy ez mennyire felelőtlen elképzelés vagy felelőtlen terv volt. Az önkormányzati re form vagy a közigazgatási reform elmaradását említette még a képviselő úr. Önök mindig a kistelepüléseket kívánják megszüntetni, iskoláikat, jegyzőiket elvenni. Hozzáteszem: nem őket kellene nyaggatni. Magyarországon a magyar bruttó hazai össztermék 40 szá zalékát a fővárosban állítják elő. Ha a fővárosban, nyilván jöttek be reggel a parlamentbe, órákat kell ülni a dugóban, ha a főváros közlekedése rossz, akkor ez naponta több milliárdos kárt okoz a nemzetgazdaságnak. Ha egy kistelepülésen szervezetlen az él et, az nyilván kellemetlen az ott élőknek, de igazi nemzetgazdasági kárt nem okoz. Ezért tehát azt javaslom, hogy rendben, csináljunk önkormányzati reformot, kezdjük a fővárossal. Szüntessük meg a Fővárosi Önkormányzatot, nincs rá szükség. (Derültség.) Meg jegyzem: valószínűleg nincs szükség 23 kerületre sem, nagyobb kerületek kialakítása indokolt lenne, és a fővárosi közös feladatok ellátását bőven elláthatja a polgármesterek tanácsa. Hiszen vannak közös fővárosi ügyek: a közlekedés, az egészségügy, az útfe jlesztés ilyenek. Nem kell 64 fős fővárosi testületet, 1800 fős apparátust fenntartani. Kezdjük ezzel, mert ez igazi nemzetgazdasági hatással bír, ha szervezettebb, jobb lesz a főváros működése.
