Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 4 (171. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - IVANICS FERENC (Fidesz):
2102 Ugyanez történik Petőházán. A Petőházi Cukorg yárban a diverzifikációs támogatást itt a parlamentben a kérdésemre megígérte Gőgös államtitkár úr, ehhez képest a diverzifikációs pályázat csak jövőre lesz kiírva. Eltelik megint egypár év addig, hogy elindulhasson az a folyamat, amelynek már meg kellett volna történnie. Ezek a pénzek tehát nem érkeznek el az önkormányzatokhoz, nem érkeznek el a különböző cégekhez. A kistelepüléseknek már nincsen hova hátrálniuk. Az elmúlt években a terheiket folyamatosan növelték, a normáikat folyamatosan csökkentették. A zt a lehetőséget sem kapják meg, hogy a normák valamilyen szinten... - amik már így is kizsigerelik az önkormányzatokat, hiteleket kell felvenniük, meg kell nézni, milyen hihetetlen hitelállomány van az önkormányzati szférában, egyszerűen tönkreteszik a mű ködésüket. Amikor arról beszélnek, hogy milyen dolog az, hogy az önkormányzati szférában két és fél havi jutalmat kapnak, és most a 13. havit megvonják, mert ez van országosan, akkor ez a kistelepüléseken komoly problémát jelent, mert a kistelepüléseken ne m tudták odaadni a két és fél havi jutalmat, azt a 13. havit tudták. (19.00) A véleményeket megkapják az emberektől, ugyanakkor pedig nem igaz az, amit velük kapcsolatban állítanak. Egyetlenegy dolgot várnak a kistelepülések, kiszámíthatóságot szeretnének, kiszámíthatóságot, amire lehet építeni, amire lehet tervezni, de nincsen ilyen. Lassan a feladataik megoldására is most már a pályázati pénzek lehetségesek, vagy pályázati pénzekből lehet ezeket megoldani, így pedig nem lehet egy kiszámítható működést elt ervezni. De tudom ezt mondani a Fertőtáj világörökségre is. Azok a települések, amelyek együttműködnek, egy olyan feladatot vállaltak fel, amelyhez pénz szükséges. Az állam vállalta azt, hogy megőrzi a világörökségeket, ehhez képest nem kapnak pénzt az önk ormányzatok arra, hogy megtartsák a világörökséget a maga minőségében, hanem pályázati pénzekre terelik, azok megint nem biztos és tervezhető összegek. Az, hogy a pályázatok eltanácsolásának komoly oka a pénzhiány, ez azt jelzi, hogy az önkormányzatok képe sek elkészíteni ezt a pályázatot, de megint bajba kerülnek, mert elkészítik több tízmillió, több millió forintokért a különböző terveket, és aztán a végén nem nyertek. Nagyon kis hányaduk nyer, így aztán folyamatosan olyan pénzeket kell elkölteniük, amit n agyon nehéz előteremteni a későbbiek folyamán. Az oktatási pályázatoknál is komoly gondok voltak. Hogyan lehetséges az, hogy amikor az oktatás átalakítása megtörténik, körzetesítik az iskolákat, akkor a későbbiek folyamán egyrészről csökken a normatíva a k istérségi iskoláknál, amikor beterelik oda a falvakat és a településeket, ehhez képest az idén csökkennek a normatívák a kistérségekben. Ráadásul nem azokat az iskolákat fejlesztik, amelyek térségi központok lehetnének, nem azt látjuk, hogy azt mondják, ho gy van egy nagy átalakítás, és akkor erősítsük azokat az iskolákat, amelyek tényleg a felső tagozatosokat el tudják látni megfelelően. Nem ez történik, hanem pályázati libikókára van bízva az egész, ha nyernek, nyernek, ha nem nyernek, nem nyernek. Ebben n incsen tudatos tervezés. Az önkormányzatokat komoly módon terheli még az is, hogy az áfafizetési kötelezettség miatt komoly problémáik vannak, mert a nullaszázalékos önrész mellett is 25 százalékot jelent ez a számukra, hiszen ebben a körben nem tudnak enn yit előteremteni. Tehát az önkormányzatok próbálnak hiteleket felvenni, és ez a működésük határát jelenti, ehhez képest az idén is még csökkentés van; ezt érdemes lenne átgondolni. Tudom, hogy nehéz a helyzet, de itt korábban is elhangzott az egészségügy k apcsán, a szociális népszavazás kapcsán, hogy ötmilliárd forintba került maga a szociális népszavazás, és hogy itt honnan kellene előteremteni pénzeket. Rendes, tisztességes gazdaságpolitikával, ami most sokkal nehezebb, mint akár lett volna tavaly vagy ta valyelőtt, vagy azelőtt. Egyszázalékos GDPnövekedés 260 milliárd forintot jelentett volna, egy ezrelék az 26 milliárd forint, és ezek a pénzek mind elúsztak. Ha ezeket a pénzeket összeszámoljuk, akkor Magyarország ezt mind elvesztette. A közgazdaságtan is meri a nem realizált nyereség fogalmát,
