Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 4 (171. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
2044 Ha pedig azt nézzük, hogy min alapulhatott Almuniának ez a vélekedése, akkor semmiképpen sem azon, hogy hiteltelennek tartotta a mostani kormányzatot, és alkalmatlannak mindenféle pénzügyi problémának, netán válságnak a kezelésére, hanem azon, hogy a kormányzatot felelősnek tekintette, hitelesnek tartotta, és úgy ítélte meg, hogy a kormányzat pesszimista forgatókönyvénél a valóság sokkal pozitívabban is alakulhat. Itt térnék arra vissza, amire már az előbb is utalni kívántam, hogy hogyan is került Magyarország ebbe a helyzetbe. Megítélésem szerint nem azért került ebbe a helyzetbe, mert a jelenlegi makrogazdasági mutatói olyan rendkívüli mértékben rosszak lennének. Azonban, ha egy országról azt állítják, hogy abban válságjelenségek találhatók, és ezt rendszeresen kommunikálják, akkor a befektetők me nekülni kezdenek. Amikor 1997ben Thaiföldön és DélKoreában elterjedt egy olyan hír, hogy néhány nagy cég, amely nyugatra exportált, veszteségeket szenvedett és netán csődbe juthat, erre a hírre már önmagában Thaiföldről is, DélKoreából is, majd ezt köve tően a Fülöpszigetekről, Indonéziából, Malajziából, sőt még a nagyon fejlett Szingapúrból is kezdett a tőke menekülni, és a térség abba a helyzetbe jutott, hogy 150 milliárd dollár IMFtámogatást, hitelt kellett igénybe venniük. Brazília helyzete sem vol t 1999ben a makroökonómiai adatok szerint rossz, mégis a tőke onnan is menekült, részben egyébként az orosz pénzügyi válság hatására. Brazília egy 41 milliárdos IMFcsomagot kapott. Igen ám, mondja erre a Fidesz elnöke, csak harmadik világbeli országok sz orulnak arra, hogy valutaalapi hitelt vegyenek fel, pontosabban fogalmazva, hogy egy valutaalapi hitelkeret rendelkezésükre álljon. De ha megnézzük, hogy mi történt 1976ban NagyBritanniában, akkor világosan látjuk, hogy NagyBritannia, amely valaha a vil ág műhelye volt, és ma sem egy fejletlen ország, ugyancsak valutaalapi hitelkeretre szorul. És itt kell tisztában lennünk azzal, hogy mit is jelent valójában egy valutaalapi hitelkeret, és hogy ez mennyire nyilvános. Mindenekelőtt azt jelezném, hogy a Valu taalap, amikor különféle országokkal tárgyal és egyezségeket köt, akkor mereven ragaszkodik ahhoz, hogy a tárgyalás folyamata ne a nyilvánosság előtt történjen. Ezt Magyarországon a szakirodalom magyar vonatkozásban nem tárta fel, de bemutatta azt az által am előbb említett példákkal kapcsolatosan, hogy amikor Brazília, Thaiföld, s a többi felvett ilyen hiteleket, pontosabban hitelkereteket bocsátottak a rendelkezésükre, akkor a tárgyalások nem voltak nyilvánosak, sőt előfordult számos alkalommal az is, hogy a megállapodás tényéről és az összegről sem adtak ki információkat. Ehhez képest a magyar kormány azonnal bejelentette, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz fordul - és természetesen az Európai Központi Bankhoz is fordult, nem csak a Valutaalaphoz , tudomásár a hozta a magyar társadalomnak és különösen a képviselőknek azt, hogy a tárgyalások miről folynak, mi ezeknek a tárgya. A konkrét feltételekről folyamatban lévő tárgyalások alatt nem adnak tájékoztatást. Miért ekkora ez a keret, miért 25,1 milliárd dollár? - ebből a Valutalap 15,7, az Európai Központi Bank 8,1 és a Világbank 1,3 milliárd dollárral részesedik. Nekem sincs arról ismeretem, hogy pontosan miért ennyi, de meg kell jegyeznem, hogy arról viszont van ismeretem, hogy ennek a döntő többségét a magyar kormányzat nem fogja igénybe venni, sőt az is elképzelhető és eléggé valószínű, hogy ebből semmit nem vesz igénybe. Nem az állam jutott abba a helyzetbe, hogy egy 27 milliárd eurónyi törlesztést kell a jövő évben teljesítenie, hanem itt a döntő tényezőt a bankok, illetve a devizahitelt felvett magánszemélyek jelentik. Magának a magyar államnak körülbelül 3 milliárd eurónyi a jövő évi kötelezettsége, lehet, hogy ennél valamivel kisebb is. Az már egy specialitás, és az anyabankok és a leánybankok közötti vis zonyt jellemzi, hogy a leánybankokat az anyabankok nem működőtőkeimport formájában, hanem hitel formájában
