Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 4 (171. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
2042 Az 1000 milliárd és a 800 milliárd pedig effektíve nem létezik. Nem érti, államtitkár úr? Önök nem adtak egy forintot sem a munkahelyek megtartására és új munkahelyek létesítésére. A kommunikációval felülírták az intézkedéseket. Elsiették, előrerohantak. Kös zönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Wiener György képviselő úrnak, MSZP. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Pelczné világossá tette, hogy az okokozati összefüggéseket kell vizsgálnunk. Sajnos miközben ő élesen bírálta a kommunikációs tevékenységet, maga is erre a területre tévedt, nem okokozati összefüggéseket próbált feltárni, hanem olyan kommunikációs eszközökkel élt, amelye ket olyannak ítélt meg, hogy azok a tévénézőket, rádióhallgatókat a Fidesz irányába pozitívan tudják befolyásolni. Ugyanakkor kétségtelen, hogy ez a kommunikációs tevékenység nem igényel többletforrásokat, ami már önmagában is pozitívum. Térjünk azonban át az okokozati összefüggésekre, és vizsgáljuk meg, tulajdonképpen mi is az a válság, ami jelenleg a világgazdaságban uralkodik, valódi válságról vagy pedig csak egy úgynevezett hitelválságról vagy pénzügyi válságról vane szó, és azt is vizsgáljuk meg, hog y ez a válság hogyan viszonyul a klasszikus túltermelési válságokhoz, valamint azt is, hogy miként érinti Magyarország pozícióját, és valóban érintie úgy Magyarország pozícióját, ahogy ezt a Fidesz igen tisztelt képviselője meg kívánja fogalmazni. Első go ndolatmenetként azt kell levezetni, hogy tulajdonképpen mi is történik, mi zajlik jelenleg a világban. Azt kell erre mondanunk, hogy ami a világban most történik, az ugyan válság, de semmiképpen nem hasonlítható a nagy klasszikus válságokhoz, semmiképpen s em azonos azzal, ami 192933ban zajlott, és tulajdonképpen azokhoz sem, amelyek a XIX. századot vagy a XX. század elejét jellemezték. Ez a válság ugyanis egy sajátos, a fogyasztásiberuházási ciklusokon alapuló válság, ami az Egyesült Államokból indult ki , mint más hasonló válságok is, és nemcsak 2007ben, hanem a korábbi időszakokban is. Mi ennek a válságnak a jellemzője? Mindenekelőtt az a jellemzője, hogy az Amerikai Egyesült Államokban és néhány más országban is a konjunktúra élénkítését alapvetően a f iskális politikával, illetőleg a monetáris politikával kívánják biztosítani, ugyanakkor a túlfűtött vagy annak vélt konjunktúrát hűteni kívánják. Ilyen konjunktúrajavító intézkedés volt a 2001es terrortámadás után az a döntés, hogy a Fednek a kamatlábat 2 003 júniusában sikerült levinnie 1 százalékra, és egy éven keresztül ezen a rendkívül alacsony szinten mozgott, azután viszont elég jelentősen emelkedett. Amikor ezek a hitelfelvételek történtek, amelyek jelenleg a másodlagos jelzálogpiacon komoly problémá kat okoznak, akkor ezzel az alacsony kamattal történt meg a hitelfelvétel, és a hitelek visszafizetése már egy jóval magasabb kamatszinten következett be, ily módon az amerikai hitelfelvevők közül nagyon sokan nem tudták ezeket a hiteleket törleszteni. Ugy anakkor - mint mindenki nagyon jól tudja - az ilyen jelzálogkötvényeknek másodlagos piaca van, ilyen kötvényekhez hozzájutnak olyan bankok és más pénzügyi intézmények is, amelyek közvetlenül hitelezési tevékenységet nem folytatnak. Tehát amikor a visszafiz etés megnehezült jórészt a kamatok emelkedése következtében, akkor bekövetkezett egy úgynevezett pénzügyi vagy bankválság. Ez a bankválság 2007 nyara és 2008 nyara között nem mutatott igazán heveny tüneteket, úgyhogy feltételezni lehetett, hogy ez a bankvá lság el is múlhat. 2008 késő nyarától és különösen kora őszétől kezdve azonban nyilvánvalóvá vált, hogy egymás után dőlnek be nagy amerikai pénzintézetek, ezek megsegítése hatalmas mentőcsomagokkal történt - tehát a mentőcsomag nem egy magyarországi sajáto sság, hanem a mai pénzügyi válság kezelésének egy eszköze , majd kiderült az is, hogy ez Európában számos országot érint, érintette NagyBritanniát, Franciaországot, Németországot, és érintette Izlandot is. Én nem kívánnám most Magyarországot Izlandhoz
