Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 4 (171. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP):
2018 Már előre hallom néhány kormánypárti képviselő replikáit, hogy persze, pénzügyi válság van, pénzügyi megszorítás, ilyen körülmények között nem lehet az oktatásügyre többet fordítani. Ne fárasszák magukat, tisztelt ké pviselőtársak, ilyen válaszokkal, ezt nem tudjuk elfogadni, két ok miatt. Először is: világosan kell látni, hogy ennek a mély válságnak, amibe belezuhantunk, az oka egyrészt az a megelőző hat év, amelyben a szocialista és szabad demokrata koalíció kormányz ott, és bizony, elhibázott gazdaságpolitikája gyengítette le ennyire az országot. A másik, ami miatt viszont nem fogadható el ez az érvelés, az az, hogy még ha pénzügyi válság van, ha hiányzik is a pé nz, akkor is ki kellene tudni jelölni azokat a prioritásokat - ahogy Demendi képviselő úr mondta, azokat a kitörési pontokat , amelyeknek köszönhetően várható lenne majd az, hogy az ország kimászik ebből a gödörből. Nos, nem ez történt. Ilyen kitörési pon t lehetne - megengedem, az agrárium mellett, de azt megelőzően - az oktatás, amely amúgy is kivérzett állapotban van. Iskoláink olyan körülmények között dolgoznak már, hogy pár ezer forintos éves folyóiratmegrendeléseket kell lemondaniuk, mert a költségve tésükből erre nem futja. Nézzük most a számok nyelvén, hogy a költségvetés mit ígér a közoktatásnak! A legfontosabb támogatási kategória az úgynevezett közoktatási alaphozzájárulás, amely 2007ben 2 millió 550 ezer forint volt. Ugyanennyi volt 2008ban is . Most a legújabb költségvetési variációban ez 2 millió 450 ezer forintra zsugorodott, ami önmagában üzenetértékű: csökken, még a 2007es szintet sem éri el, amit, ha megszorzunk az inflációs rátával, bizony láthatjuk, hogy az iskoláink a nyomor szélére fo gnak sodródni. De nézzük a másik területet, a fejlődés igazi motorját, amely minden szervezet fel tud virágoztatni - régi tudása ez a vezetéstudománynak , ez pedig az emberi tőke, a humán erőforrás, ha úgy mondjuk. Az “Új tudás” program, jóllehet vitathat ó módon, de mégis örömünkre azért elég jelentős pénzt próbált a pedagógusok bérére fordítani, elsősorban a pályakezdő pedagógusokra, ebben volt a vita, de örömmel fogadtuk a tényt, a szándékot, hogy ezt megemelje. Nos, a költségvetésben már egyetlen szó si ncsen a pedagógusbéremelésről. Ugyancsak ígérte az “Új tudás” program az iskolai vezetők bérpótlékának jelentős emelését. Erről sincsen már szó a költségvetésben. Ha bárki veszi a fáradságot, hogy akár csak fél órát beszélgessen egy iskolai vezetővel, és tájékozódjék arról, hogy mi mindent vár el tőle az oktatási rendszer, micsoda embertelen munkát végez, micsoda óriási felelősség nyomja a vállát, akkor azt hiszem, szükségtelen lenne indokolni, hogy az a méltatlan bérezés, amiben ők részesülnek, megmagyará zza azt a helyzetet, hogy Magyarországon egyegy igazgatói pályázatra alig jelentkezik valaki. “Mi olyan oktatási rendszerért dolgozunk, amelyben motivált és felkészült tanárok foglalkoznak gyermekeinkkel korszerű körülmények között.” - írja megint csak az “Új tudás” program. Valóban várhatóe ezek után alulbérezett, kiéheztetett, ígéretekkel hitegetett, majd az ígéretekben csalatkozott pedagógusoktól az a fajta lendület, amire szüksége lenne az oktatásnak, megjegyzem, nem is közvetlenül az oktatásnak, hane m az egész országnak, hogy végre fejlődjék az, ami egyelőre zuhan? Nos, ilyen költségvetési kondíciók között bűn azzal áltatni az OKM honlapjára ellátogató olvasókat, hogy az “Új tudás” program mi mindent ígér, ezért indítványoznám az Oktatási és Kulturáli s Minisztériumnak, hogy ezt vonja vissza. Illetve egy másik indítványunk is volna, ez talán jobban hangzik, és ezzel tudnánk inkább azonosulni: ne vonja vissza, hanem harcolja ki azokat a kondíciókat, amelyeket megígért, és amelyekre az országnak bizony sz üksége van. Ezek miatt a Kereszténydemokrata Néppárt ezt a költségvetést bizony nem tudja támogatni, mert nincsenek meg benne azok a kitörési pontok, jelesül az oktatás területén, amelytől várható lenne, hogy nem ismétlődik ez a mostani helyzet 123 vagy 10 év múlva, amely valóban az oktatás színvonalát és ezáltal az egész ország tudásszintjét emelné. De van más problémánk is még a költségvetéssel kapcsolatban, röviden. Ha már kevés is a pénz, ha már csökkent is az összkeret, akkor is elvárható volna, hogy az oktatási kormányzat legalább a saját prioritásaihoz hű maradjon. Nem ezt tette, mindenből elvett egy kicsit, 251011 százalékot.
