Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 4 (171. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KÉKESI TIBOR (MSZP):
2011 (11.30) Teszem ezt azért, mert a gazdasági világválság és ezzel összefüggésben Magyarországnak a pénzügyi válság általi érintettsége első számú prioritássá emelte azt, hogy az országnak legyen elfogadott költségvetése. Természetesen a tartalom sem nélkülöz hetetlen. Beszéljünk erről is! A korábbi kétpólusos, feketefehér, igennem típusú viták szerintem most hátrahagyhatók. Úgy látom, hogy a mai helyzetben valódi, konkrét dolgokról, konkrét ügyekről szóló vitákra is számíthatunk. Ez azért van, mert most már valószínűsége van a dolgoknak, most már kockázatuk van ezeknek a dolgoknak, és ezekre az esélyekre és a veszélyekre tudjuk a költségvetés épületét elhelyezni, fölépíteni. Ennek az épületnek mik ezek a pillérei, amik tartják? Mi a négy sarka ennek az épület nek? Gazdasági növekedés. Tudjuk, 2008ban 1,8 százalékos lesz várható, így év végén már nagyjából tudható módon a gazdasági növekedés, és jövőre 1 százalékos gazdaságcsökkenést irányoz elő a költségvetés. Vannak érvek amellett, hogy ennél jobb legyen a ga zdaság növekedése. Látjuk, az Európai Unió az idei 1,4 százalékos növekedését 0,2 százalékosra csökkentette, tehát körülbelül nullára. Láttuk a Számvevőszék makrogazdasági elemző anyagát, amelyben szintén nullaszázalékos növekedést irányozott elő. Érzékelt ük, hogy számos ország, amiben a mi exporttevékenységünk célországait lelhetjük fel, ugyanúgy, mint Magyarország az utolsó egykét hónapban, már hónapok óta, sőt van, amelyik már talán éves szinten is csökkenő ipari termeléssel működik. Látjuk, hogy ezek a z exportcélországaink milyen gazdaságösztönző programokat fogadtak el, azt is érzékeljük, hogy a hazai gazdaságban milyen lehetőségek vannak erre, és természetesen gondoljuk, hogy a külföldi befektetők nem fordultak el Magyarországtól. Nem elsősorban a nyu gateurópai, amerikai partnerekre, hanem most inkább természetesen az ázsiai, robosztusan fejlődő, még ha az ütemben szintén csökkenő növekedést felmutató országokra gondolok. Ezek persze azt indokolják, hogy miért legyen mínusz 1nél nagyobb ez a növekedé si szám. Nyilván vannak érvek, hogy miért jó az, és vannak érvek, hogy esetleg miért kellene ennél kisebb növekedéssel számolni. Én azt mondom, a kormány kellő óvatossággal közelítette meg a problémát, ezt az óvatosságot fogadjuk el ebben a számban, ebben az 1 százalékos csökkenésben. A másik pillér a hiány. Ebben az évben várhatóan 3,4 százalékára csökken a költségvetési hiány a gazdaság termékeinek, GDPjének százalékos arányában. A jövő esztendőre 2,6 százalékot tervezünk. Én mondom, mert itt már ugyan H erényi képviselő úrnak az államtitkár úr elmondta, de én eredményszemléletű adatokat mondok, a kiadott anyagban természetesen pénzforgalmi szemléletben is megtalálhatók ezek az adatok, amik eltérő értékűek az általam mondottaktól. Ez tehát azt jelenti, hog y Magyarország betartja a kijelölt konvergenciapályát. Nyilván majd az aktualizált konvergenciaprogram pontosabban meghatározza azokat az egyéb paramétereket, azokat az egyéb számokat, amik miatt, de ettől függetlenül mégis tartható a hiány tekintetében ez a konvergenciaprogram. Összességében ez az irány azt mutatja, hogy az a felzárkózás, az a konvergencia mégiscsak sikeres, ami szükséges ahhoz, hogy belépjünk majd az eurózónába, merthogy az idei 3,4 százalék, amit jogunk van korrigálni, már lehetőséget ad 2009ben, és nekem ez is a véleményem, hogy már 2009ben csatlakozzunk az euró előszobájához, az ERM2 rendszerhez. A harmadik ilyen elem az államadósság mértéke. Legutóbb talán a zárszámadásnál utaltam arra, hogy sikerült azt a csúcsot, azt a felesleges kerülőt levágnunk az államadósság növekedésében, amit a konvergenciaprogram előirányzott, nemhogy 70 százalék fölé nem mentünk le, hanem körülbelül 66 százalékon sikerült megtartani az államadósságot. A várható ez évi államadósságmérték 65,5 százaléka les z a GDPnek. Természetesen, és ez a rossz hír benne, az óvatosságnak ára van, és ezt éppen az adósság növekedésében fogjuk megfizetni. A jövő évben ez várhatóan 67,4 százalékra fog emelkedni, ha a számok úgy teljesülnek. A sok pesszimista változat elfogadá sa közben erre azért hadd mondjam el,
