Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 4 (171. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - DR. KÓKA JÁNOS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1999 Tisztelt Képviselőtársaim! Mintha mindeközben a politika mégsem tudna igazat mondani. Az elmúlt években a kormány által közölt számok, gazdasági előrejelzések többnyire téve sek voltak, és a számok általában egy irányban torzítanak. Mindig valahogy jobb képet mutatnak a valóságosnál. Még mindig ez a fajta vágyvezérelt gondolkodás jellemzi a kormányt és a pénzügyi tárcát. Tendenciózusan jobbnak látják a helyzetet és a közvetlen jövőt, mint amilyen az valójában, vagyis a beígért gazdasági teljesítmény rendre elmarad. Ugyanúgy, ahogy a rendszerváltás előtt. Tisztelt Ház! Az elsődleges felelősség most is a kormányé. Az ő kezükben van a hatalom és a költségvetés, de a szocializmus v isszatüremkedésének megakadályozásában felelősek vagyunk mindannyian. Felelős a kormány az elmaradt intézkedésekért; felelős a Fidesz a megfúrt reformokért és kétharmados törvényekért, a saját kormányzati ciklusaiban elmaradt intézkedéseiért; felelős az SZ DSZ, mert kormányon nagyon sok fedezet nélküli intézkedést mi magunk is megszavaztunk, az áfacsökkentést is megszavaztuk, elfogadtuk a Pénzügyminisztérium sok esetben szemfényvesztő tervezési magatartását. Nem azt a pénzt sajnálom, ami ott van az autópályá kban, nem azt, ami ott van a magyarok vagyontárgyaiban. A szocializmus logikájával elherdált pénzt sajnálom. Azokat a százmilliárdokat, amelyeket a rendszerváltás óta feleslegesen öntöttünk a vasútba, amelyeket vacak, a piacon értéktelen diplomát adó egyet emekre költöttünk. Azt a pénzt sajnálom, amit kamu rokkantnyugdíjasok százezrei vettek fel Magyarországon, vagy azt, amelyeket a gazdagoknak adunk jóléti támogatás formájában, például családtámogatásra, gázár- és lakásépítéstámogatásra vagy tucatnyi adóme ntes kedvezmény, juttatás, utalvány formájában. Az fáj, hogy minden személyes erőfeszítésünk ellenére továbbra is minisztériumok, háttérintézmények, önkormányzati hivatalok százai milliárdokat pocsékolnak el felesleges és csapnivaló szolgáltatásokra. Tiszt elt Képviselőtársaim! Ez a büdzsé, ami előttünk van, kétségtelenül előnyére változott az elmúlt hetekben. Igaz, a kormánynak nem is volt más választása, ha el akarta kerülni a válság mélyülését. A tendencia, a szándék mégis dicséretet érdemel ellenzéki old alról is. Úgy véljük azonban, az irány ugyan jó, de a sebesség lehetne nagyobb, a minőség pedig lehetne jobb. Nem is olyan rég, két éve talán, hogy az Államreform Bizottság, hosszas vizsgálódás után Magyarországon az állam feladatai között 9045 darab közfe ladatot azonosított. Ez a költségvetés, amely itt fekszik előttünk, még mindig abból indul ki, hogy ezt a több mint kilencezer közfeladatot az államnak kell végrehajtania. Pedig ha újrastrukturálnánk a feladatokat, ha kiszűrnénk a felesleges párhuzamosságo kat, akkor azt állítom, hogy további 200300 milliárd forintot takaríthatnánk meg. Ennyivel kevesebbet kellene megszorítani, illetve ennyivel több maradna adócsökkentésre. Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzék végig ezt a költségvetést! Az derül ki belőle, hog y egyetlen állami intézményre sem kerül lakat, nincs olyan közhivatal, amit bezárnánk, nincs olyan közfeladat, amelyet strukturálisan újragondolnánk. De megvan a válasz erre is. Önöknek, tisztelt Pénzügyminisztérium, tisztelt kormány, nagyon rövid néhány n ap alatt kellett átírni a költségvetésnek szinte minden sorát. Ez alatt a néhány nap alatt, belátom, lehet, hogy nem lehetett mást csinálni, mint fűnyíróelvszerűen végigvezetni a 13. havi bér, illetve a bértömeg csökkentésének összes hatását valamennyi int ézmény és fejezet gazdálkodásán. Elképzelhető, hogy így van. Elképzelhető, hogy ezek a számok nem a valódi szándékot tükrözik. Elképzelhető, és nagyon remélem, hogy így van, hogy van valódi strukturális átalakítási szándék. De ez a költségvetés ezt nem tük rözi. Ez a költségvetés, tisztelt képviselőtársaim, így nem jó. Azért nem jó, mert álláspontunk szerint végrehajthatatlan. Nem lehet politikai döntéstől függően néhány vagy néhány tíz százalékot elvenni fejezeti sorokból anélkül, hogy érdemben le nem ülnén k, és át nem gondolnánk az állam feladatait. Erre tennénk javaslatot. Használjuk ki az összes ötpárti fórumot, a gazdasági csúcsot, a parlament plenáris üléseit arra, hogy kezdjük el józanul, őszintén végiggondolni ezeket a közfeladatokat, vane köztük oly an, amit egyáltalán nem az államnak kellene végrehajtania, vane olyan, amire nem kellene beszedni az adófizetőktől pénzt, hogy utána egy pazarló szervezetben visszaosszuk, hanem rábízhatnánk a piacra,
