Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 3 (170. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
1964 (21.40) Mint ahogy említettem is: ezt nemzeti érdekeink megőrzéséért folytatott, közös cselekedetnek minősítjük, ez egy közös ügy. Államtitkár úr észrevételeit a mezőgazdasági bizottság mai ülésén megtárgyalta, azzal egyetért, és kapcsolódó módosító indítvánnyal helyre tesszük ezt a probl émát. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és magára a vita lefolytatására későbbi ülésünkön kerül sor. Napirenden kívüli felszólaló: ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most napirend utáni felszólalás következik. A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Horváth János képviselő úr, Fidesz: “Történelmünk fényes lapja 1945. november 4.” címmel. Megadom a szót képviselő úrnak, 5 perces időkeretben. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Tisztelt Országgyűlés! A XX. századbeli magyar kalendáriumban kétszer volt sorsfordítóan nev ezetes nap november 4e: 1956ban és 1945ben. Indulatos fájdalommal idézzük föl 1956. november 4ét, amikor forradalmunk győzelmét szabadságharcban fojtotta vérbe a szovjetorosz hadsereg. Máskor önbecsüléssel emlékezünk 1945. november 4ére, amikor úgy é ltünk a szabad választások eszközével, hogy a nagyvilág a demokrácia fellegváraként emlegetett bennünket. Manapság, emberöltők távlatából a két november 4e azért is összetartozik, mert mind a kétszer ugyanazzal a gyarmatbirodalommal volt dolgunk. Én itt m ost a sikeres eredményre irányítom figyelmünket, amely példa arra, amikor a zord idők hagyatékával szembekerülve eredményt értünk el. Valóban, 1945. november 4e mérföldkő az önbizalom útján, ahogyan a reá erőltetett háborúban megalázott, a korábbi oligarc hák lidércétől iszonyodó ország népe elszántan és okosan megragadta az akkor lehetséges optimális eszközt azért, hogy legyen népképviselet, ami akkor már száz éve vágyként lebegett. A demokratikus választások napján megjelent a szavazásra jogosultak 92 szá zaléka, akik megválasztották 83 százalékban a polgárinemzeti többségű parlamentet. Az ország eredményesen teljesített a gazdasági és társadalmi reformok szféráiban. Voltak belpolitikai kötélhúzások, mégis haladtunk az 1947es év közepére kitűzött békeszer ződés irányába, továbbá az annak nyomában várható szuverenitás felé, ami esedékes volt a megszálló hadsereg kivonulásával. Nem így történt, mert a Szovjetunió megszálló hadserege 1947ben megszegte nemzetközileg vállalt kötelezettségeit, börtönbe vetettek képviselőket a parlamentből, elüldözték a miniszterelnököt, az Országgyűlés elnökét. Kimondom - annál is inkább, mert a hivatalos történelemírás nem fogalmaz pontosan , hogy itt nem kommunista hatalomátvétel történt, hanem a világ leghatalmasabb hadserege hatalomba helyezte a magyarországi kommunista kisebbséget, miután fogságba vetette a magyar nép megválasztott vezetőit. Az is tény, hogy a világ közvéleménye tiltakozott a demokratikus választások meggyalázása ellen. Mindazonáltal eltartott negyven eszten deig, amikorra a nyugati demokráciák szövetsége már összegyűjtött annyi erőt, hogy kényszerítse a keleti zsarnokságot uralkodásának a
