Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 28 (169. szám) - Az agrárgazdaság 2007. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2007. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz):
1801 üvegfelület alatt nem lehet pályázni. Ugye, ez az elismert költségekkel azt jelenti, hogy 125 m illió forintos beruházásra lehet belevágni alsó hangon. Aki ennél kisebbel indulna - fiatal, kezdő vagy nem ilyen tőkeerős , az oda sem tud jutni, mert nem tud 5 ezer négyzetmétert megépíteni, egyszerűen nincs rá forrása. A másik a kutatásfejlesztés. Nag yon fontosnak gondolom, amit Czerván képviselő úr szóba hozott. Valóban ez húzhatná tovább a magyar agráriumot, és a minőségi szerkezetváltáshoz szellemi infrastruktúra is kell. Néhány adatot a jelentésből idézni szeretnék: az agrár K+F 2007ben tovább szű kült, ez egy folyamat része, 585 millió forint jutott összesen FVMkutatás támogatására. Az egész ágazatra - még egyszer mondom - 585 millió forint, 65 százalék jutott ebből kutatásra, és 35 százalék a tanüzemekre. Tehát ennek is csak a 65 százaléka ment k utatásra. (19.50) A kutatóintézetek száma négy év alatt huszonháromról hatra csökkent, de 51 százalékkal csökkent az előirányzatuk, a költségvetési előirányzatuk a kutatóintézeteknek. Négy évre vonatkozik, tehát ez a négy év leépülési időszak. 90 százalékk al a felhalmozási kiadásaik csökkentek. A génbankok finanszírozása megoldatlan. A gyümölcskutatók sorsa ismeretlen. A szőlészetiborászati kutatóintézeteket úgy adták át az egyetemeknek, hogy költségvetési forrás nincs hozzá. (Gőgös Zoltán: Adtunk hozzá, n em igaz!) De még feladatfinanszírozást sem kaptak az idei évben, államtitkár úr. (Gőgös Zoltán: 50 milliót.) Tehát kétséges, hogy az egyetemek fönn tudjáke egyáltalán tartani, pedig állami feladatot látnak el. (Gőgös Zoltán: 50 milliót kaptak.) Megkapta a Veszprémi Egyetem rektora a levelet, hogy körülbelül mire számíthat. Semmire. (Gőgös Zoltán: 50 milliót kapott.) Semmire nem számíthat, államtitkár úr. (Gőgös Zoltán: Ezek után biztos, hogy nem fog, még hazudik is.) A szakképző intézeteket összevonják ti szkekbe, telephelyekké válnak a szakiskolák, vége a szellemi infrastruktúrájának az egész agráriumnak és vidéknek, ha így folytatják. Nem marad az állam kezében eszköz, nem lehet végrehajtani így egy minőségi szerkezetváltást. (Gőgös Zoltán: Kétperces volt , ugye?) Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Czerván Györgyé a szó. CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Saját magamra reagálva (Derültség.) , az állattenyésztésről még nem tudtam elmondani mindent. Vannak olyan eszközök, amivel lehetne segíteni. Tehát például a tejfogyasztás. Szerepel az anyagban, hogy az egy főre jutó tejfogyasztás stagnál, és az európai mércéhez mérten alacsony. Konkrét javaslatok vannak a sertéságazattal kapcsolatban. A fajlagos takarmányfogyasztásunk nagy, kicsi a napi súlygyarapodás, a kocára vetített vágósertés, színhústermelés, alacsony a munkatermelékenység. Nemcsak külső dolgokban kell keresni a problémát, hanem saját technológiai gondjaink is vannak. Ezekben fontos lenne a termelékenyebb országok dolgaiból tanulni. Ami pedig az agrárstratégiát illeti, érintettem, hogy anélkül nem lesz birtokstratégia. Úgy gondolom, ha már a nyelvújítással foglalkoztam itt tészeknél, bészeknél meg idegen szavaknál, lehet, hogy nem ártana, és egy agrárstratégiának a kár alapja is lehetne, amit Medgyasszay László kollégám szokott mondani, hogy az üzem fogalmát jó lenne tisztázni. Biztos vagyok benne, hogy amikor beszélünk arról, hogy kisüzem, nagyüzem, egyéni, családi, nem biztos, hogy ugyanazt értjük, és nem biztos, h ogy csak a két oldalon, hanem egymás között is. Van a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény, abban definiálva van, hogy mi számít kicsinek vagy közepesnek, vagy mikrovállalkozásnak. Vannak uniós jogszabályok, van, ahol árbevételhez kötik, van, ahol t ermelési értékhez kötik, van, ahol létszámhoz kötik. Jó lenne ezeket a fogalmakat tisztázni, és erre építve, azt hiszem, egy agrárstratégiát el kellene kezdeni fölépíteni.
