Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 28 (169. szám) - Az agrárgazdaság 2007. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2007. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz):
1798 növénytermesztés és állattenyésztés megbomlott egyensúlyának a helyreállítása finoman szólva is nem történt meg. A növénytermesztésből szeretném kiemelni még a cukorrépát. 2007ben 41 ezer hektáron termesztettünk Magyarországon cukorrépát, ez vala mikor 7080 ezer hektárt is elért. A miniszteri meghallgatáson én sajnos nem tudtam jelen lenni, de a jegyzőkönyvben olvastam, hogy a miniszter úr próbálkozott, hogy a termelőt és a feldolgozóipart úgymond összehozza, hogy meg tudjanak egyezni, és őszerint e mind a két fél, tehát a cukorrépatermelők és a feldolgozóipar is felelős azért, hogy nem született egyezség, és ennek lett az eredménye, hogy az idén mindössze - ha jól tudom - 8 ezer hektáron termesztünk cukorrépát, és már csak egy cukorgyár van, a kap osvári, amely körülbelül egyharmad kapacitáson tud dolgozni. Az én véleményem szerint nem a termelők és a feldolgozóipar, hanem a feldolgozóipar és az uniós szabályozás volt az oka, hogy ez a helyzet alakult ki. Talán korábban lehetett volna lépni az FVM r észéről, de az uniós szabályozás mindenképp olyan volt, hogy arra ösztönözte a termelőket, hogy fejezzék be a cukorrépatermelést, aztán hogy ennek milyen következményei lesznek majd az országra egykét év múlva, nem nehéz kitalálni. Néhány további észrevé telt még. Nagyon nagy gondnak látom, hogy a vertikum, tehát a feldolgozóipar, a szállító kapacitások, a logisztikai kapacitások, a kereskedelem vagy ennek jelentős része nem a termelők kezében van, azonkívül egy jelentős része viszont külföldi kézben van, tehát így az áruházláncoknak mindig is kiszolgáltatottak lesznek a termelők. Erre van az, hogy akkor tészeket, bészeket kell csinálni, ami rendben is van. Úgy gondolom, hogy ez valóban fontos lenne, főleg úgy, hogy ezek nem felülről kezdeményezett társulás ok lennének, hanem alulról szerveződő társulások. Az egy más dolog - talán az SPSvitanapon merült föl , hogy valami nyelvújítást is kéne már csinálni, egyrészt az angol kifejezésekre. Rengeteg az idegen kifejezés, moduláció meg cross compliance - lehet, hogy nem jól ejtem ki (Közbeszólásra:) köszönöm szépen a javítást , tehát a lényeg az, hogy teli vagyunk ilyen idegen kifejezésekkel, mondtam is, hogy ha egy falugyűlésen én ezeket használnám folyamatosan, valószínűleg vasvillával kergetnének el. Ezeket m agyarra kéne fordítani. Meg azokra az előítéletekre, amik a tszszel, a tcsvel, tszcsvel kapcsolatosak - ezeket össze lehet kombinálni , lehet, hogy valami teljesen mást ki kellene találni, mert lehet, hogy ezért nem működik a dolog. (Gőgös Zoltán: Ez e gy rövidítés, termelői értékesítő szövetkezet.) A rövidítésre gondolok itt. Ami a külker dolgokat illeti: tényleg nagyon jó dolog, hogy a külker egyensúlyunk pozitív, viszont ha megnézzük az exportimport szerkezetét, akkor minden elkeseredésre megvan az o kunk, hiszen - ahogy korábban fogalmaztam - gyarmati jellegű a külkereskedelmünk, tehát mint annak idején a gyarmati országokból vitték a mezőgazdasági nyersanyagokat, kakaót, kávét az anyaországba, most is ez van, most a gabona az, ami gyakorlatilag az ex portunkban jelentős. 2007ben ezen még az intervenció is torzított, tehát több év eredménye volt a bevételben. Ami nagyon rossz, hogy az importban pedig a viszonylag magasan feldolgozott termékek játszanak jelentős szerepet, tehát a csatlakozás előtti magy arországi importhoz képest, amelynek az élelmiszeraránya 1012 százalék volt, több mint a duplájára nőtt az élelmiszerimport, tehát a belföldi piacvesztés tovább folytatódik. A morális problémákat valaki érintette: feketegazdaság, falopások, terménylopások , szerződéses fegyelem, ezek tovább rontják a helyzetet. (19.40) Talán amennyi időm van, az Agrárgazdasági Tanács ajánlásairól néhány dolgot. Nagyon fontosnak tartanám, hogy - az első pontban itt megfogalmazták - a termeléskorlátozá s helyett a piacorientált bővítés feltételeit kellene erősíteni. Nagyon komoly agrárdiplomáciai dolog, hogy az Unió tisztázza már a WTOval, hogy mit akarnak egymástól. Nem vagyok benne biztos, hogy jó úton megyünk, és a WTO oltárán az Unió agrárgazdaságát fel kell áldozni. A termeléstől való függetlenítést, ami az SPSrendszer része, nagyon veszélyes dolognak tartom. Tehát ha megnézzük, hogy az agrártámogatások lényegesen jelentősebbek vagy magasabb
