Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 28 (169. szám) - A Nemzeti Tehetség Program elfogadásáról, a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásának elveiről, valamint a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozásának és működésének elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ):
1765 hasonló lehetne, az most egyik kategóriába se fér bele, őt egyszerűen butának minősítik, mert lehet, hogy matematikából nem annyira jó, és zseniális munkákat hozhatna egyébként létre. Nagyon fontosnak tartom az esélyteremtést. Nagyon érdekes eleme és jó eleme az anyagnak az, hogy a társadalmi felelősségvállalást hangsúlyozza, hiszen a felelősség szó a mai mag yar társadalomban sajnos túlságosan ritkán hangzik el, és túlságosan ritkán vesszük komolyan. (17.00) Hogy egy tehetség egy olyan adomány, amellyel élni kell, és ezek a gyerekek nagyon gyakran bizonyos értelemben pszichés hátrányban szenvednek, mert ők mag uk nem tudnak mit kezdeni azzal a tehetséggel, különösen a kiemelkedően tehetséges gyerekek közül nagyon sokat veszítünk el, beszéljünk erről, és nagyon sokat veszítünk el nemcsak a tehetség szempontjából, hanem általános az, hogy ezek a gyerekek akár depr essziósak, akár súlyosabb lelki problémákkal küszködnek egyszerűen azért, mert nem megfelelő módon kezelik őket. Most nagyonnagyon szűk rétegről beszélünk, tényleg csak egykét ilyenről, akiket zseninek szoktak nevezni. Külön kiemelt gondozást igényelnek természetesen ilyen szempontból, és ezért fontos a társadalmi, családi környezettel való foglalkozás is. A helyzetelemzésről már beszéltem, ezt most nem szeretném megismételni. Viszont még egyszer hangsúlyoznám, hogy a stratégiai célok és tervek követik az t a gondolatmenetet, nagyon koherens az anyag ebből a szempontból, amit a helyzetelemzés diktál. Nekem egy ponton lenne kritikám, és ezzel csatlakoznék Pósán képviselő úrhoz is, bár ő nem ezeket a részeket említette, de hasonló dologról beszélt. Nekem ami túlszabályozottnak tűnik az anyagban, túl nagynak vagy túl nehézkesnek, vagy túl bürokratikusnak, az éppen a szervezetrendszer - szerintem túl sok elemből áll. Tehát én azt látom kissé túlméretezettnek és bonyolultnak tűnik az, hogy emellett a központi koo rdinációs fórumon kívül, aminek egyébként a tagjai tekintetében meglehetősen homályos, hogy hogyan választják meg, tudom, hogy a szervezeti és működési szabályzatot minden szervezet magának szokta megalkotni, ez rendben is van, de hogy hogyan választják me g majd a tagokat, azt is maga a szervezet fogja megalkotni. Azt gondolom, ez nem feltétlenül jó, ezen talán el kellene gondolkodni, hogy jó lesze ez így. De ami még inkább bürokratikusnak tűnik nekem, az, hogy helyi és regionális tehetségsegítő tanácsokat kellene vagy lehetne létrehozni. Én ezeket most így előreláthatóan feleslegesnek tartom és talán bonyolultnak, és talán éppen a sok bába között fog elveszni a gyerek, amit nyilván egyikünk sem szeretne. A másik a nemzeti tehetségsegítő kör, ami nem tudom, hogy milyen viszonyban van ezzel a koordinációs fórummal, hivatalosan papíron semmilyenben, azt látom, de nem tudom, hogy erre például szükség vane, hiszen akik majd támogatják akár az alapítványt magántőkével, azok nyilván valamilyen módon szerepet kaph atnak akár a fórumban, akár máshogy. Nekem egy kicsit hatalmas nagynak tűnik az a szervezet, amit erre fel akarnának építeni. Én elégségesnek tartom a fórumot, és hogy utána helyben azok a tanárok, azok a pedagógusok, akik foglalkoznak ezekkel a gyerekekke l, azok az edzők, akik foglalkoznak ezekkel a gyerekekkel, őket is pedagógusnak tekintem most természetesen, hozzájuk jusson minél több pénz, hozzájuk jusson minél több energia, és ne különböző, igazából a szerepüket meg nem határozható szervezetekhez kerü ljön pénz. Végül pedig a finanszírozásról annyit, hogy én örülök annak, hogy megjelenik az, hogy ezt a tehetségfejlesztő, tehetségsegítő programot miből lehet majd finanszírozni. Kifejezetten örülök annak, hogy nemcsak az állami költségvetés vállal ebben s zerepet, hanem akár a magántőke, a magángazdaság is, hiszen mindenhol, ahol hatékony tehetségfejlesztés folyik, ott a magántőkének ebben óriási szerepe van. Hogy az adók 1 százalékát fel lehet erre ajánlani, azt szintén hasznosnak tartom. Ezt most különböz ő iskolai alapítványoknak is fel lehet ajánlani. Tehát ennek a mintájára nyilvánvalóan ezt is lehessen megtenni, ezzel egyetértek.
