Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 28 (169. szám) - A Nemzeti Tehetség Program elfogadásáról, a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásának elveiről, valamint a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozásának és működésének elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KORMOS DÉNES (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
1759 Erről is többször volt már szó. Ne csodálkozzunk, hogy az orvostanhallgatók kétharmad része az egyetem elvégzése után kül földre akar menni. Ne csodálkozzunk, amilyen állapotba tették az egészségügyet, ez nem is fog másképpen menni. Tehát ezek olyan konkrétumok, ahol meg lehet fogalmazni világos célokat, és azt lehet mondani, hogy a következő évben a törvényhozás szintjén ezt és ezt akarjuk rendezni. Én ilyeneket hiányolok a programból, mint ahogyan hiányolom azt is, hogy például a posztdoktori ösztöndíjak kérdése vagy a predoktori ösztöndíjak kérdése megint csak arról szól, hogy a tehetségeket hogyan tudjuk megtartani, a pály án tartani és az adott szakterületen belül az országban megtartani őket. (Az elnök csengetéssel a hozzászólási idő leteltét jelzi.) A teljesítményelismerésről majd a későbbiekben beszélek. Elnézést, elnök úr. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Folytatva a kétperc es hozzászólásokat, megadom a szót Kormos Dénes képviselő úrnak, MSZP. KORMOS DÉNES (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Képviselő Úr! Fogunk tudni értelmes vitát folytatni, ennek egy feltétele van: mind a ketten azokat az alapinformációkat olvassuk el, ami rendelkezésre áll, már csak azért is, mert akkor el tudjuk mondani, hogy valami hiányzik, valami megvan, vagy mivel kellene még foglalkozni. A kutatóhelyekkel és a kutatásra fordítandó források növelésével egyetértünk, mert biztos, hogy ebben is lemaradásu nk van európai szinten, és a kutatóhelyek fejlesztése, akár a kutatási és innovációs eseti bizottság munkájában is ez felszínre került, és úgy gondoljuk, kell vele foglalkoznunk, annak ellenére is, hogy nem túl könnyű a helyzet; ami a doktori, a predoktori ösztöndíjak vonatkozásában vagy a kutatásfejlesztési ösztöndíjak kapcsán már ennek a programnak a részeként megjelenik, de valójában az egészet olyan szinten, ahogyan szeretnénk, még nem kezeli. Egyébként érdemes megnézni a kiválósági részét az integrált tehetségprogramnak, a “Magyar géniusznak”, ajánlom tisztelettel a képviselő úr figyelmébe. Egyértelműen benne van a magyar kutatók külföldi ösztöndíja, a külföldön kutatók támogatása, a magyar kutatási programokban való részvétel feltétele elég jelentős ö sztöndíjrendszerrel, illetve benne van gyakorlatilag a doktori képzésben részt vevők támogatása is, ezeknek a szakmai közösségeknek a támogatása is. Tehát úgy gondolom, azt nézzük meg, hogy a program abban az irányban, amit hiányol a képviselő úr, már most vállal különböző elemeket, és amikor valóban haladunk, egyéb más lépéseket is hozzá kell rendelni. Nem az általános kormányzati és általános szakmapolitikai kérdésekről vitatkozunk, hanem arról, hogy ez a nemzeti tehetségprogram a kapcsolódó európai uniós támogatási programokkal együtt el tude indítani egy pozitív folyamatot abba az irányba, amelyet a képviselő úr is vár. Én úgy gondolom, hogy igen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a szót Pósán László képviselő ú rnak, Fidesz. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Amiről beszéltem, annak egy része volt a felsőoktatás és a hozzá kapcsolódó tehetségképzés. Kétségtelen, hogy mondjuk, egykét területen valami van, de az anyag arról szól, hogy a tehetség gondoz ását korábban el kellene kezdeni a közoktatásban és így tovább. Itt látok nagyon komoly problémákat, tisztelt képviselőtársaim. Emlékezhetünk arra, hogy komoly vitákat folytattunk például a pedagógusóraszám kérdéséről. Akkor is elmondtuk, most is azt tudo m mondani, hogy a pedagógusok óraszámemelése kifejezetten azért volt általunk kevésbé támogatható, sőt egyáltalán nem támogatható lépés, merthogy olyan területeket kényszerültek ily módon az iskolák hanyagolni, amelyek korábban jobban működtek, nevezetesen : a szakköröket kellett megszüntetni, vagy kifejezetten a korrepetálásokat vagy a
