Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 28 (169. szám) - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. OLÁH LAJOS környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1703 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az elmúlt néhány hét gondjai után talán nehéz olyan kérdéskörökre figyelmet fordítani, mint a környezetvédelmi és természetvédelmi törvény előttünk lévő módosítása. Mégis meggyőződésem, hosszú t ávú fejlődésünk záloga az, hogy ezeken a területeken megtegyük a szükséges intézkedéseket, elvégezzük feladatainkat. (12.10) Az önök előtt levő törvényjavaslat elsősorban a környezet védelmének általános szabályairól, valamint a természet védelméről szóló törvények módosítását tartalmazza. Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánkban számos esetben szembesültünk és szembesülünk a határokon átnyúló környezeti hatásokkal, vagyunk azok szenvedő alanyai. Éppen ezért örömmel vettük azt az uniós kezdeményezést, amely a k özösségi szintű elektronikus térinformatikai rendszer létrehozására irányul. Ennek megvalósítása érdekében minden tagállamnak egységes térinformatikai rendszert kell létrehoznia. Ennek keretében a különféle elektronikus formában rendelkezésre álló adatokat , illetve az azokat kezelő informatikai rendszereket összekapcsolja, és azt a felhasználók számára hozzáférhetővé teszi. Ilyen adatok lehetnek a természeti, a gazdasági, a települési, illetve a népességföldrajzi adatok. A megfigyelésre, a károk megelőzésér e, illetve kezelésére valamennyi tagállam kidolgozta a saját rendszerét, amely önálló adatstruktúrával és adattartalommal rendelkezik. A tagállamok által kezelt téradatok még az egyes tagállamokon belül sem kapcsolódnak egymáshoz minden esetben, az adatok így nehezen hozzáférhetők. A környezeti állapot hatékony feltérképezéséhez, valamint a környezetet veszélyeztető káresemények kezeléséhez elengedhetetlen az adatok egységes kezelése. Az európai téradatinfrastruktúra, közkeletű nevén, angol nevén az INSPIR Eirányelv azt a célt szolgálja, hogy az Unió tagállamai egységes módon felmérjék és elérhetővé tegyék a saját környezetükre vonatkozó adatállományukat. Amennyiben az irányelv céljai megvalósulnak, mind a hazai, mind pedig az uniós szinten ismertté válnak az elérhető adatbázisok, azok a megfelelő előírások szerint, átalakítások útján a közös rendszerbe illeszthetővé válnak. A keretirányelv főbb alapelvei a következők: az adatokat egyszer kell összegyűjteni, és oly módon kell azokat a felhasználó különböző k ormányzati szintek számára hozzáférhetővé tenni, hogy azok ne hátráltassák a széles körű felhasználhatóságot. Ezen elsősorban kereshetőséget, elérhetőséget, a formátumokat kell érteni. A rendszer tehát lehetővé teszi a téradatok megosztását a különböző tér adatkezelő hatóságok, illetve szervezetek között. A tájékozódásnak olyan egyszerűnek és a széles közönség számára hozzáférhetőnek kell lennie, mint ahogy manapság használjuk a különböző navigációs eszközöket útvonalkövetésre. Az INSPIREirányelv előírásait 2009. május 15. napjáig kell a hazai jogrendszerbe beillesztenünk, amit két ütemben tervezünk megvalósítani. Most a javaslatban a térinformációs rendszer felépítését, működését és a rendszeren keresztül elérhető téradatszolgáltatásokra vonatkozó alapvető rendelkezéseket határozzuk meg. Az átültetés második ütemeként pedig kormányrendeletben tervezzük szabályozni a szükséges infrastruktúra létesítését és működtetését, valamint az azokhoz kapcsolódó technikai jellegű előírásokat. A környezetvédelmi törvény módosításának másik lényeges eleme a környezetügy tervezési rendszerének megújítása. A hatályos törvény szerint a környezetvédelmi tervezés alapja az NKP és az azzal összhangban álló regionális, megyei és települési környezetvédelmi programok. Az ezekre vo natkozó szabályozás felülvizsgálatát és megújítását, az első és második NKP végrehajtásának tapasztalatait az európai uniós tagsággal összefüggő új szempontok és követelmények, valamint a társadalmi, gazdasági környezet változása teszik szükségessé. A módo sítás az országos, regionális, kistérségi és helyi környezeti tervezés közötti kapcsolat megerősítését, összehangolását szolgálja új, kötelezően készítendő környezetvédelmi terv előírása nélkül. A módosítás két fontos kérdés megoldását biztosítja. Pó tolja egyrészt a regionális és megyei környezetvédelmi programok kidolgozásáról szóló 1995 óta hiányzó törvényi előírásokat, módosítja, kiegészíti a települési környezetvédelmi program elkészítésére, tartalmára vonatkozó előírásokat.
