Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 28 (169. szám) - Az agrárgazdaság 2007. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2007. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VELKEY GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1701 kapcsolódó szolgáltatások, raktározás, logisztika, csomagolás, szállítás, egyéb szolgáltatási tevékenységek érdemben javíthatnak az ágazat foglalkoztatási viszonyain, és e tekin tetben még nagyon sok tartalék van Magyarországon. A fejlesztéspolitikának e kapcsolódó szolgáltatási tevékenységek mellett a nagyobb hozzáadott értéket jelentő ágazatokat kell preferálnia. Kiemelt feladat a feldolgozás arányának érdemi növelése, az ezzel foglalkozó vállalkozások támogatása, a termékpályák szervezettségének érdemi javítása és a biomassza energetikai célú hasznosítása, a mezőgazdasági termékek egyéb ipari hasznosításának elősegítése, erősítése, ami szintén a kapcsolódó foglalkoztatási tevéke nységeket növelheti. A foglalkoztatásbővítés alapvető kérdése az ágazatban jellemző fekete- és szürkegazdaság szerepének csökkentése is, a bizonylatolási és szerződési fegyelem erősítése, olyan szabályok előírása - és ebben adósságaink vannak szintén , am elyek betarthatóak, ellenőrizhetőek, adminisztratív szempontból is reálisan teljesíthetőek, és nem kiviszik a legális foglalkoztatottakat a félig szürkébe, hanem a szürkéből és a feketéből behozzák a legális foglalkoztatottak közé. Ebben lehet meggyőződésü nk szerint szerepe a helyi kispiacokra termelők tevékenysége segítésének, erősítésének és az e piacokon való értékesítés támogatásának. Az erre vonatkozó szabályozás újragondolását fontosnak tartjuk, meggyőződésünk, hogy ezzel érdemben lehet segíteni nagyo n sok termelő, elsősorban kicsiben dolgozó termelő piacra jutását. Az elmúlt évek, hónapok felvásárlási árakkal kapcsolatos vitái egy fontos kérdéskörre, a szövetkezés ügyére hívják fel a figyelmet. Nagyon egyetértek Jakab és Medgyasszay képviselőtársaimma l abban a kérdésben, amely erre vonatkozik. Megítélésünk szerint is a mezőgazdasági termelésnek talán ez az egyik legfontosabb kérdése ma. A meggy, a dinnye, az almaügy egyértelműen arra világít rá, hogy rossz a magyar mezőgazdaság szervezettsége. Piaci körülmények között a kiszolgáltatott termelő egyetlen védelme a termelői szövetkezés, a tészek létrehozása. És itt van a probléma lényege. Kevés számúak és nem elég erősek a csak néhány kapcsolódó termékre koncentráló specifikus tészek. A termelők nagy rés ze, aki egyáltalán csatlakozik, olyan tészekhez kapcsolódik, ahol az általa termelt áru nem elsődleges. Így a tész működésében nem az adott árut termelők érdeke jelenik meg, vagyis nem integrálja a termelőket az adott tész, hanem nagykereskedői szerepben l ép fel velük szemben. Ráadásul ezt erősíti a menedzsment érdekeltsége is. Hiszen az állami támogatás az árbevételtől függ, az árbevételt pedig a nagykereskedelmi tevékenységgel lehet a leggyorsabban és a legegyszerűbben növelni. Vagyis egy ellenérdekeltség van. A tészeknek, a nevükben is benne van, termelő és értékesítő szövetkezeteknek kell lenniük a valóságban is, nemcsak a nevükben. Legalább ennyire fontos ebben a megnevezésben a termelők integrálása, a termelés megszervezésének segítése, az ehhez kapcso lódó tevékenység, mint az értékesítés. Az elmúlt években ez utóbbi mögé szorult az előbbi, vagyis az integrálás háttérbe került az értékesítéssel szemben, ráadásul a rendszer többségében nem zárt. Vagyis a termelő nemcsak az adott tészhez szállítja az árut , azonkívül a vele szerződéses kapcsolatban lévő tész sem minden esetben fogadja az adott termelőtől érkező árut. Ha a termelő elég nagy és jól működő tészhez kapcsolódik, mindent azon keresztül értékesít, kikerülhető a kereskedő, működhet a közvetlen érté kesítés, jelentős árualap esetében érdemben alakítható az ár is. Ráadásul az erős tészeknek a feldolgozásban is sokkal több és fontosabb szerepük lehet a jövőben, mint amekkora jelenleg van. Vagyis az alapvető probléma megítélésünk szerint a termelők össze fogásában, szervezettségében, szövetkezési hajlamában és fegyelmében, vagyis a tészek rendszerében és azok működésében van. A következő időszakban az agrárkormányzatnak, az érdekképviseletnek, és nemcsak a kormányzat felelősségét szeretném hangsúlyozni, ha nem az érdekképviseletek szerepét, a termelői szövetkezések szerepét ennek szervezésében, alakításában és segítésében, amiben sokat kellene előrelépnünk. Ehhez azonban nélkülözhetetlen, hogy a világpiac változásainak és a külföldről származó áruk versenyén ek egyre inkább kitett agrárszektor szereplői között egyetértés alakuljon ki soksok alapvető kérdésben. Ilyen ügy véleményünk szerint az agrárinnováció kérdése, a szaktanácsadás, továbbképzés, agrárszakoktatás, felsőoktatás, kutatás
