Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 28 (169. szám) - Az agrárgazdaság 2007. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2007. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - JAKAB ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1689 Több kollégám elmondta előttem, hogy a mezőgazdaság teljes kibocsátása 1655 milliárd forint volt. Folyó áron számítva ez 4,4 százalékos emelkedést mutat. Itt szeretnék visszautalni arra, hogy olyan szépen elhallgatjuk: folyó áron számol va emelkedik, de amikor változatlan áron megnézzük az ágazat teljesítményét, akkor bizony kiderül, hogy 11,6 százalékos csökkenést mutat az előző évhez viszonyítva. Nyilvánvaló, hogy főleg a magasabb árak következménye ez az eredmény, amit folyó áron kimut attak, de meg kell mondani, hogy az ágazat teljesítményében nagyon nagy mértékben közrejátszik az intervenciós gabonakészletek értékesítése. Hiszen, tisztelt Ház, közel 5 millió tonna gabona értékesítése történt meg 2007ben. Ez annyit jelent, hogy ez az á rbevétel annak ellenére, hogy komoly aszály és egyéb természeti katasztrófák voltak - a gabonában az aszály tett hatalmas károkat, ugyanakkor a zöldség- és gyümölcságazatban a fagykár okozott jelentős kieséseket , a gabona ezt a helyzetet abban az esztend őben, 2007ben rendezte. Tisztelt Országgyűlés! Ugyanakkor meg kell említeni az állattenyésztés teljesítményét a gabonaágazattal összefüggésben is. Az anyag is említi, hogy az állattenyésztés teljesítménye az elmúlt esztendőkben folyamatosan csökkent, az e gyes ágazatok mára már kritikus szintet értek el. Itt szeretnék szólni arról, hogy az anyag említi, de a megoldás irányába igazán nem mutat, csak megjelöli, hogy komoly gondot jelent - s ezt az Agrárgazdasági Tanács is kiemeli - a növénytermesztés és állat tenyésztés arányának a nagyon erős torzulása. De mi is van ennek a hátterében? Ha egy kicsit komolyabban megvizsgáljuk, látni fogjuk, hogy 2007ben a jelentős gabonaáremelkedés - amit a világpiacon bekövetkezett változások is generáltak - és a jelentős te rméskiesés ezt idézte elő. A gabonatermelő gazdaságokat gyakorlatilag arra ösztönözték, hogy értékesítsék a gabonát. Van itt egy nagyon érdekes összefüggés, amire szeretném a figyelmet ráirányítani: gabonatermelő gazdaságok, állattenyésztő gazdaságok. Arró l beszélünk, hogy nincs termőföld. De mi is történik? Az állattenyésztő gazdaságok számára nincs termőföld. Tisztelt Országgyűlés! Van termőföld, vannak jól működő gazdaságok, csak ismét össze kellene rendezni azt, ami összetartozik. Talán még emlékeznek r á, hogy a termelőszövetkezetek szétváltak növénytermesztő kft.re, állattenyésztő kft.re, szolgáltató kft.re. Nos, ezeket a tevékenységeket össze kell hozni egy olyan működőképes üzemmé, ahol majd meglesz a termőterület is, és a trágyaelhelyezéssel sem l esz gond. Itt szeretném megemlíteni az agrárstratégia hiányát. Az Agrárgazdasági Tanács jelentése is kiemeli, Herbály képviselőtársam is szólt róla, és mi is évek óta hangsúlyozzuk és mondjuk, hogy sodródás van, s ez mára már olyan mértéket öltött, hogy az elkövetkező időszakban, különösen abban a versenyhelyzetben, ahová az Európai Unión belül kerültünk, csak akkor tudunk tovább is talpon maradni, ha olyan megfelelő stratégiával rendelkezünk, ami lehetőleg konszenzus közeli helyzet alapján készül el. Tiszt elt Országgyűlés! Az egyes ágazatok versenyképességével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy különösen a tészekre vonatkozóan a jelentés nem igazán hitelesen mutatja be azt az állapotot, ami ma ezen a területen tapasztalható. A jelentés azt mondja, hogy a tészek száma csökkent ugyan, de ez azért következett be, merthogy ezek a szervezetek összevonásra kerültek, egyesültek. Tisztelt Országgyűlés! Nekünk egészen más a tapasztalatunk, és ezt két dologgal szeretném indokolni. Az egyik az, ha olyan jelentős, hog y szinte már az egész ország területét lefedik a tészek, a termelői értékesítő szervezetek, amelyeken keresztül a fejlett nyugateurópai országokban a zöldség és a gyümölcs a piacra kerül, miért van az, hogy Magyarországon a zöldséggyümölcs ágazatból a te rmékek mindössze 15 százaléka kerül piacra ezeken a szervezeteken keresztül. Miért lehet az, hogy ilyen rossz helyzetben vagyunk, holott ezeket az ágazatokat ezen a rendszeren keresztül lehetne igazán támogatni? Azt gondolom, a döntéshozóknak el kellene go ndolkodni azon, hogy miért nem működnek ezek a szervezetek. Az élelmiszerfeldolgozó ipar egyik jelentésében olvasható, és még meg is kifogásolják, hogy a tészek a termelők és feldolgozók, vagy a termelők és kereskedők közé ékelődnek be. Nos, mindaddig, am íg nem lesz egy olyan agrárstratégia és nem lesz alapjaiban meghatározva az, hogy a
