Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 27 (168. szám) - A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. OLÁH LAJOS környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár:
1627 továbbfejleszteni adott esetben a visszagyűjtést, ne adj’ isten, az újratöltést. Egyébként mi eredetileg támogattuk ezt a javaslatot, és nyitottak is voltunk erre. A gazdálkodó szer vezetek kérésére vettük ki. Engedjék meg, hogy egy mondatban reagáljak egy nem teljesen idetartozó ügyre, a kvóta kérdésére, ahol a képviselő úr azt mondta, hogy milyen című cikkek jelentek meg. (18.20) Ha ilyen sajtóközlemény jelent meg, amit a képviselő úr megjelentetett, akkor azért jelentek meg ilyen című cikkek. Tehát azt gondolom, hogy ezen nem kell annyira csodálkozni, de hát mi sem csodálkoztunk. Azt gondolom, hogy a kvótával kapcsolatosan a tárca kifejezetten törekszik arra, és a törvény és a szerz ődés is azt mondja, hogy egyébként ebben kizárólag zöldítést lehet használni. De engedjék meg, hogy néhány szóban azért én is összefoglaljam a törvényjavaslat eredeti célját, és indokoljam a kormány álláspontját. Önök által is ismert, hogy az elmúlt évekbe n hazánkban jelentős mértékben megnövekedett az eldobható, nem visszaváltható italcsomagolások száma. Ha a PETpalackokat egymásra pakolnánk, egy focipálya 250 méter magasan töltődne fel, hogy így mondjam. Tehát azt gondolom, hogy az a kezdeményezés, hogy csökkentsük, tüntessük el ezeket a palackokat az utcáról, egy jó irány. Hogy ebben melyik a legjobb irány, hogy vajon a termékdíjon belül vagy a betétdíjban találhatjuk meg, ezzel kapcsolatosan többször elhangzott, már kimentek a felkérő levelek, november 4én lesz az első találkozó az érintett civil szervezetekkel, gazdálkodó szervezetekkel, önkormányzatokkal. Hiszen az önkormányzatokról kevés szó esik, hogy nekik nagyonnagyon sokba kerülnek ezek a PETpalackok, amikor ezeket el kell szállítani, vagy ne a dj’ isten, amikor deponálni kell ezeket, ez is milliárdokba kerül, éves szinten 10 milliárdos az a nagyságrend, amibe még pluszban kerül azon felül, amit most itt kalkulálunk és számolgatunk. Tehát amikor azt beszéljük, hogy kik az érintettek, és hogy kéthárom hét alatt össze lehetne ezt rendezgetni - nem lehet, kérem szépen. Az a cél, hogy nézzünk előre tíz évre, nézzük meg az európai mintákat, és az összes érdekeltet hívjuk össze. Hozzáteszem, a vállalkozások saját magukban nem tudtak megállapodni, amiko r összehívtuk őket. Ellentétes volt a különböző szövetségek álláspontja a dologgal kapcsolatosan. Évek óta növekszik a nem visszaváltható italcsomagolások száma, ami nemcsak az önkormányzatok hulladékkezelési költségét növeli évről évre, hanem ezt a hullad ékot, mivel értékkel nem bír, sokszor a közterületeken vagy épp kirándulás közben az erdőben láthatjuk eldobva. Már évekkel ezelőtt felismerve, hogy a hulladék visszaszorításának célszerű eszköze egy környezetvédelmigazdasági ösztönző rendszer megteremtés e, az Országgyűlés 1995ben elfogadta a termékdíjtörvényt. A termékdíjtörvény és a hatására kialakult hulladékkezelési rendszerek 1995től szolgálják a környezet védelmét, és biztosítják hazánkban az előírt uniós hulladékgazdálkodási előírások teljesítését , többek között a csomagolási hulladék terén. A termékdíjtörvény 2000 óta külön szabályokat állapít meg az italcsomagolásokra, amelyek mennyisége a leggyorsabb ütemben növekszik. A 2005ben elfogadott törvénymódosítás alapvető célja az volt, hogy ezt a gyo rs ütemben növekvő hulladékmennyiséget visszaszorítsa. Az Európai Bizottság azonban 2006 júliusában kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, jelezve, hogy az italcsomagolásokra vonatkozó termékdíjszabályozás a Bizottság véleménye szerint diszkriminatív adózásnak minősül, és előnyösebb helyzetbe hozza a belföldi gyártókat a külföldi szállítókkal szemben. A Bizottság kifogásolta továbbá azt is, hogy a hatályos szabályozás italfajtánként differenciálja a kedvezményrendszert és a befizetendő termékdíjat, és nem a csomagolási hulladék anyagának környezetvédelmi költsége szerint. Mindenképpen jogszabályalkotási szükségszerűséggel állunk szemben, hiszen az Európai Bizottság által történő elmarasztalás esetén előre jelezhető mintegy 20 milliárd f orintnyi visszafizetési kötelezettségünk. Mindezekre figyelemmel a környezetvédelmi tárca elkészített egy olyan javaslatot, amely egyfelől a Bizottság számára is kielégítő módon szabályozza az
