Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 27 (168. szám) - Katona Kálmán (MDF) - a miniszterelnökhöz - “A vízhiányból származó kár is vízkár!” címmel - KATONA KÁLMÁN (MDF): - ELNÖK (Mandur László): - SZABÓ IMRE környezetvédelmi és vízügyi miniszter:
1583 Most következik Katona Kálmán, az MDF képviselője, aki interpellációt nyújtott be a miniszterelnökhöz: “A vízhiányból származó kár is vízkár!” címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából, a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter úr fog válaszolni. Katona Kálmán képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon! KATONA KÁLMÁN (MDF) : Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Örülök, hogy most önhöz került ez a kérdés, mert a legutóbb megismerhettem a földművelésügyi tárca álláspontját, most meg fogom ismerni az önét. A vízhiányból eredő kár is vízkárnak számít, ezt tudja az, aki a szakmában dolgozik. A vízzel kapcsolatos problémáink 90 százaléka vízhiányból ered, annak ellenére, hogy többnyire az árvizeket szoktuk ismerni. Sokkal nagyob b feladat ez. Még az általam nagyra becsült Gráf József miniszter úr is a már elszenvedett károk enyhítéséről beszél Nemzeti aszálybéke című írásában, pedig azt gondolom, hogy a megközelítést a megelőzés oldaláról kellene elvégeznünk, és a kormánynak így k ellene ehhez a kérdéshez közelítenie. Ezért képviseli a Magyar Demokrata Fórum következetesen, hogy a kár valódi enyhítése a megelőzés, hogy előbbre való a termelésbiztonság feltételeinek biztosítása, mint a kárpótlás az elmaradt termésért. Minden prognózi s arra figyelmeztet, hogy a globális felmelegedés következtében aszályos évekre kell készülnünk. Vajon készüle a kormány is? Ugyanis számos rendelet akadályozza a kárenyhítést. Ilyen például, hogy ha valaki gyors kárelhárítás céljából szeretne öntözni, ug yanazt az eljárást kell végigjárni az engedélyezés útján, mint normál esetben, ami kéthárom hetet igénybe vesz, ezt pedig aszály esetén a termés gyakran nem bírja ki. A másik az öntözés kérdése. Mostohagyerekként kezeljük az öntözé st. Nem kell ugyan vízkészletjárulékot fizetnünk, ugyanakkor kiszámoltae valaki, hogy a kármentesítés érdekében mikor jön el a pillanat a közbelépésre, milyen érdekeknek kell ezt alárendelni. Az aszály sok helyütt érintheti a lakosság ivóvízellátását is. Erre nem szoktunk gondolni, mert általában öntözésre, mezőgazdaságra gondolunk, pedig erre a helyzetre az önkormányzatoknak kell válaszolniuk, vízkorlátozási tervet kell készíteniük. De azt hiszem, hogy nem jól van az, amikor egyegy önkormányzatra bízzuk a feladatot, hiszen térségekben, régiókban kellene gondolkodjunk. Ezt is helyre kéne tenni egy stratégia segítségével. Vajon ki kapjon ebben főszerepet? A megyei védelmi bizottság vagy a vizet kezelő vízügyi igazgatóságok? Három minisztériumra tartozik: kö rnyezetvédelmi, önkormányzati és területfejlesztési tárca. Ezért tettem fel eredetileg a miniszterelnök úrnak a kérdést. (15.10) Az a kérdésem: miért nincs a kormánynak még mindig aszálystratégiája, mi akadályozza önt abban, hogy elrendelje a nemzeti aszál ystratégia elkészítését a három érdekelt tárca vezetésével? Várom miniszter úr válaszát. (Taps az MDF soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Szabó Imre miniszter úrnak. Parancsoljon! SZABÓ IMRE környezetvédelmi és vízügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Számomra is nagy megtiszteltetés, hogy én válaszolhatok az ön feltett kérdésére, és higgye el, tisztelettel adózom szakmai elkötelezettségének, hogy ilyen viharos, ziva taros, pénzügyi válsággal telt napok közepette is helyet tudunk szorítani az aszálystratégia kérdéseinek. Természetesen egyetértek a képviselő úrral
