Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 27 (168. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - El nem fogadott interpellációra adott bizottsági jelentés: A költségvetési pénzügyi és számvevőszéki bizottság jelentése Szatmáry Kristóf (Fidesz) képviselő által a pénzügyminiszterhez intézett 2008. június 2-án elhangzott “Itt az idő, most vagy soha,... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz):
1574 (14.30) A képviselő úr által az írásbeli interpelláció ban feltett harmadik kérdésre is azt tudom mondani, hogy mindvégig figyelembe vettük és figyelembe is fogjuk venni azokat az észrevételeket, tanácsokat, ahogyan ön fogalmazott, amelyeket a Pénzügyminisztériumhoz, a kormányzathoz a különböző érdekképvisele ti szervezetek, vállalkozói szövetségek megfogalmaznak. Sőt, nemcsak hogy figyelembe vesszük, hanem ezen szövetségek képviselőivel igen hosszadalmas és mélyreható tárgyalásokat folytattunk annak érdekében, hogy e programokból minél több megvalósítható legy en a következő időszakban. Így például egy nagyon jelentős garanciaprogram elindítását jelentettük be az elmúlt héten, közösen az Vállalkozók Országos Szövetségével, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával annak érdekében, hogy e két intézményhálózat által közösen megalakított KAVOSZ Zrt. és annak irodái Magyarországon a vállalkozók számára megfelelő tanácsadással tudjanak szolgálni, és a forráshoz jutás lehetőségét a pályázatkészítés feltételeinek biztosításával együtt is meg tudják valósítani a következő időszakban. Azt gondolom, mindkét szervezet olyan, amely vállalkozók tízezreit képviseli Magyarországon, mindkét szervezet olyan, amely az országban megyénként kialakult intézményhálózattal, irodahálózattal rendelkezve nemcsak a Széchenyikártya terjesztés ében és annak vállalkozókhoz történő eljuttatásában tud közreműködni - éppen a százezredik darabszámot ünnepeltük három héttel ezelőtt , hanem közre tud működni abban is, hogy a következő időszakban oly nagy jelentőségű garanciafeltételeket tudjuk javítan i a hazai kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javítása érdekében. Végezetül, képviselő úr, azt tudom mondani, hogy én magam személyesen is legnagyobb híve leszek annak, amikor az ország lehetőségei megengedik, amikor a stabilitás azt megenged i, akkor Magyarországon adócsökkentésekre is sor kerülhessen. Azt tudom mondani ugyanakkor, hogy a jelenlegi helyzetben ennek realitása csekély. Azt hiszem, azért kell összefognunk parlamenten belül, akár ellenzéki, akár kormányoldalon ül valaki felelős ké pviselőként, hogy Magyarország stabilitását meg tudjuk őrizni, és a megőrzött stabilitás mihelyst lehetővé teszi, akkor a versenyképesség javítása érdekében kerüljön sor arra, hogy Magyarországon adócsökkentéseket is végre tudjunk hajtani. Azt remélem, hog y ennek az ideje nem túl távoli, azt remélem, hogy erre sort tudunk keríteni a következő időszakban. Kérem önt, és kérem az Országgyűlést, hogy a kialakult szituációra is tekintettel ezeket az érveket - amelyeket most is ismertettem, illetve a bizottsági v itában is elhangzottak - értékelve az interpellációra adott választ fogadják el. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elfogadott napirendnek megfelelően most frakciónként képviselői felszólalásokra kerülhet sor, 55 perces időkeretben, illetőleg az elsőként jelentkező független képviselő ugyancsak 5 perces időkeretben szólalhat fel. Kérdezem, hogy kíváne ezzel a lehetőséggel bárki élni. Nem kíván. De igen, Tál lai András képviselő úr a Fidesz képviselőcsoportjából kér szót. Ötperces időkeretben öné a szó, képviselő úr. TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Azért vártam egy kicsit, mert reménykedtem, hogy esetleg a kisebbségi kormánypárti képviselők közül valaki jelentkezni fog, és szintén elmondja a miniszter úr után, hogy ma Magyarországon miért nem lehet adót csökkenteni. (Dr. Géczi József Alajos: Rád vártunk.) Nem csodálom, hogy erre nem akadt vállalkozó, hiszen nagyon nehéz ma megindokolni egy olyan országban, ahol az európai uniós összehasonlításban is az egyik legmagasabb a közteher. Ha például összehasonlítjuk a magyarországi élőmunkaterheket az Európai Unió országaiéval, akkor azt látjuk, hogy egyetlenegy ors zágban, Belgiumban nagyobb az élőmunkateher, mint Magyarországon.
