Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 21 (167. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - MÉCS IMRE (MSZP):
1523 beszélek: a házastársak hűséggel tartoznak egymásnak, s egymást támogatni kötelesek. A házasságkötés előtti időszakról, a jegyességről a törvénytervezet egyáltalán nem beszél, holott például a német polgári törvénykönyvben ez fontos, jog keletkeztető eleme ennek a területnek. A házasság megkötése, felbontása: kimaradna a törvényből a házasságkötést megelőző úgynevezett 30 napos várakozási idő, ami a hatályos családjogi törvényben szerepel. Itt is azt látom, a törvények ellentmondásban vann ak egymással. A tervezet értelmében így azonnal lehet majd házasságot kötni. Az intézmény célja a felelős döntés kialakításának, a házasság komolyságának megalapozása volt, nem tudom, milyen érvek szólnak a várakozási idő eltörlése mellett. A csökkentés ta lán indokolható lenne. Újdonság, hogy a házasságot bizonyos feltételek fennállása esetén a közjegyző is felbonthatja, ami álláspontom szerint szintén a házasság intézményének bomlasztása, társadalmi tekintélyének rombolása irányába fog hatni. A második ele m, amiről beszélni szeretnék önöknek, az örökbefogadás kérdése. Fontos változás, hogy a tervezet nem kívánja kizárni az egyedülálló személy által történő örökbefogadást sem. Ezzel kapcsolatban komoly fenntartásaim vannak, és ennek a területnek a társadalmi vitáját sem folytattuk le. A harmadik terület, amiről már a kétperces felszólalásomban szóltam, a civil szféra területe. A benyújtott javaslat döntő változást irányoz elő az alapítványoknál, azzal, hogy az alapítvány fogalmának meghatározásánál elhagynák a “tartós közérdekű célra” kitételt. A jövőben az alapítvány alapításának nem lesz előfeltétele, hogy az alapítvány célja “közérdekűnek és tartósnak” minősüljön. Álláspontom szerint a “közérdekű cél” kitételt mindenképpen meg kellene hagyni a normaszövegbe n. Mindezek alapján itt a parlamentben is a következő kérdéseket tudom feltenni az MDF képviselőjeként: Miért volt szükség a kodifikáció kialakult, majd’ évtizedes menetének megváltoztatására az utolsó időszakban, egyúttal abból a korábbi szakmai résztvevő ket miért rekesztették ki? Mit tervez a kormány a kiadott szakértői könyv megállapításaival, figyelembe veszie azokat a törvényjavaslat véglegesítése során? Átvettee a kormány az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslatba a szerzők észrevételeit? Az ut olsó kérdés: Miért nem tartja szükségesnek a kormány, hogy a törvényjavaslatot visszavonja, és azt olyan formában terjessze elő újra, ami már bír egyfajta széles körű szakmai konszenzust, szakmai legitimációt is? Tisztelt Képviselőtársaim! Amennyiben az el őbb elhangzott kérdésekre a kormánytól nem kaphatunk megnyugtató és kielégítő választ, úgy a törvényjavaslat részletes vitára bocsátása szerintem meggondolandó cselekedet az országgyűlési képviselők számára, hiszen hiába kívánunk benyújtani hozzá a frakció tól függetlenül számos módosítási javaslatot - hiszen ezek a módosítási javaslatok tulajdonképpen esetleg jobbá tehetnék a törvényt , de azokra a kérdésekre, amelyeket az elmúlt tizenöt percben az MDF képviselőjeként felvetettem, egyáltalán nem kaptunk - legalábbis eddig én biztosan nem kaptam - választ az általános vita szakaszában. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) (14.20) ELNÖK (Harrach Péter) : Mécs Imrének adom meg a szót. MÉCS IMRE (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Sokáig azt hittem, hogy a Code Napoléont alattvalói hűségből, nyalizásból vagy pedig az uralkodó iránti tiszteletből nevezték el Code Napoléonnak, azonban, amikor kicsit utánaolvastam, akkor kiderült, hogy az első konzul bizony rendszeres en részt
