Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 21 (167. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
1521 A Legfelsőbb Bíróság észrevételt is kiadott a kodifikáció állásáról: a Legfelsőbb Bíróság sajnálattal tapasztalja, hogy az új polgári törvén ykönyv hosszú évek óta folyó kodifikációja ez év szeptemberében - előttünk pontosan nem ismert okokból - kedvezőtlen fordulatot vett. Erről a tényről is már itt, a Ház falai között ma volt szó. A korábban a kodifikációs szerkesztőbizottság által készített és szakmaitársadalmi vitára bocsátott javaslatnak az igen jelentős számú és súlyú szakmai észrevételek alapján történő átdolgozását ugyanis már nem a kodifikációs bizottságok - főbizottság, szerkesztőbizottság , hanem az igazságügyi tárca munkatársai vég ezték el. (A jegyzői székben V. Németh Zsoltot Móring József Attila váltja fel.) A Legfelsőbb Bíróság közzétett véleményében sérelmezi, hogy az igazságügyi tárca - valamely közelebbről meg nem jelölt kormánykabinet állásfoglalása alapján - teljes egészében átvette a kódex további előkészítését. A közigazgatási egyeztetésre bocsátott átdolgozott tervezet ily módon nemcsak a szakmaitársadalmi vita során tett észrevételek figyelembevétele folytán tér el a korábbi szakértői javaslattól, hanem azért is, mert ab ban megjelenik az igazságügyi tárca saját álláspontja is. Ennek következtében ez az új javaslat számos új elemet tartalmaz, amelyről korábban szakmai vita - és ez nagyon lényeges, képviselőtársaim - egyáltalán nem folyt, s amely nincs összhangban a kormány által jóváhagyott koncepcióval sem. A javaslathoz mellékelt összefoglaló olyan célkitűzéseket fogalmaz meg az új Ptk.val kapcsolatban, amelyek közül nem egynek nyoma sem volt a régi koncepcióban. Majd a Legfelsőbb Bíróság úgy összegzi a véleményét, hogy mindezek miatt a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a közigazgatási egyeztetésre bocsátott tervezet mögül hiányzik a szükséges, széles körű szakmai konszenzus, a szakmai legitimáció, ezért azt nem tartják alkalmasnak a kormányhoz, majd pedig az Országgy űléshez való benyújtásra. A Legfelsőbb Bíróság abban látná a kodifikáció eredményes befejezésének egyedüli garanciáját, ha az IRM a kormány által felállított - és tudomásunk szerint mindeddig meg nem szüntetett - kodifikációs bizottsággal és szerkesztőbizo ttsággal ismét együttműködne, e bizottságok szakmai kontrolljának igénybevételével készítené el azt a végleges törvényjavaslatot, ami már valóban alkalmas lenne arra, hogy azt előbb a kormány, majd pedig az Országgyűlés elfogadja. (14.10) Kérdezem az állam titkár úrtól: tényleg, mi lesz a bizottsággal? Például a módosító javaslatok kapcsán figyelembe fogjáke venni az ő álláspontjukat? Lehet, hogy ez kéthárom hónap csúszást eredményezne egy közel egy évtizede folyó kodifikációnál, azonban ez csak jelentékte len mértékű időeltolódás lenne. Az időtényezőnek nem lehet olyan meghatározó jelentősége, ami miatt érdemes lenne veszélyeztetni az elkészülő kódex szakmai színvonalát. Ezt követően megjelent az új polgári törvénykönyv tervezetéhez készített szakértői java slat könyv formájában. A kiadványt 2008. március 31én mutatták be. A könyvbemutatón Sólyom László jelenlegi és Mádl Ferenc volt köztársasági elnök mellett részt vett Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter, illetve Vizi E. Szilveszter, a Magy ar Tudományos Akadémia volt elnöke is. Vékás Lajos akadémikus, a polgári kodifikációs főbizottság elnöke, a “Szakértői javaslat az új polgári törvénykönyv tervezetéhez” című kiadvány szerkesztője előszavában kifejtette - ezt mindannyian olvashattuk az inte rneten : a magántervezetnek számító javaslat közzétételének legfőbb célja, hogy minél több kérdésben jótékonyan befolyásolják a törvényhozás menetét. Wellmann György, a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetője rendhagyónak nevezte a kiadványt, mert az nem egy kommentár, hanem magának az új kódexnek a szerzők által javasolt tervezete, valamint annak igen részletes indokolása volt. A mű a gyakorlat számára íródott, a legmagasabb szintű tudományos igényességgel. Az eddig elmondottakból is jól látható, hogy az új Ptk. meglehetősen alapos szakmai előkészítése az utolsó időszakban sajnálatos módon nem várt fordulatot vett. A kodifikációs bizottság szakmai résztvevőinek véleményét jól foglalja össze a Legfelsőbb Bíróság néhány perce idézett álláspontja is.
