Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 21 (167. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
1519 törvénykönyv anélkül, hogy ezt az egyébként karakterisztikusan magánjogi természetű jogintézményt ne szabályoznák a polgári törvénykönyvben. (14.00) Más kérdés az, hogy az egyesüléshez való jog egyben - mint alkotmányos alapjog - az alkotmányjog sz abályozásának a tárgyát is képezi. Tehát azt gondoljuk, a polgári törvénykönyvben való elhelyezés nem zárja ki az egyesülési jogról szóló kétharmados törvény megmaradását, természetesen a kettőt össze kell hangolni. Nem újszerű dolog, amit mondok, a tulajd onjog világából tudok példát mondani. Mi jogászok beszélünk tulajdonjogról alkotmányjogi értelemben és tulajdonjogról polgárjogi értelemben. Az idő rövidsége miatt az alkotmányjogi értelmezését - mintegy példaként - röviden összefoglalom. Mit jelent a tula jdonjog alkotmányjogi értelemben? Jelenti azt, hogy egy olyan jogról van szó, amely mindenkit megillet, mindenkinek joga van arra, hogy tulajdont szerezhessen, jelenti azt, hogy közérdekből - de csak közérdekből - azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás mellett elvehető, és jelenti azt, hogy a tulajdonjognak szociális funkciója van. Íme egy példa arra, hogy a jogintézménynek lehetnek alkotmányjogi vonatkozásai, és azt lehet külön szabályozni, és természetesen a részletszabályok kifejtését pedig egy más j ogág - jelen példánkban a polgári jogág - megvalósíthatja és elvégezheti. ELNÖK (Harrach Péter) : Balogh László következik. DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Nem igazán vitatkozni szeretnék Salamon László képviselő úrral, csak visszautaln i arra, amit mondtam. A hozzászólásomban kifejtettem azt, hogy magunk is elképzelhetőnek tartottuk volna azt, hogy a magánjogi részt itt szabályozza a tervezet, és ez a tervezet része legyen, azonban ez is választás kérdése. Ez a választás úgy történt meg, hogy tekintettel egy praktikus okra, és ez a praktikus ok pedig az, hogy ha a kétharmados részek is ide bekerülnek, akkor ebben az esetben ennek az elfogadása, hogy úgy fejezzem ki magam, eléggé rizikós a mostani körülmények között, ezért gondolta azt az előterjesztő, hogy ez a rész maradjon ki magából a tervezetből. Másfelől azt hiszem, az egyáltalán nem tagadható vagy nem vitatható, hogy a társadalmi szervezetekre, pártokra, szakszervezetekre vonatkozó szabályozásnak közjogi elemei vannak, amelyek meg az t mutatják, hogy a hagyományos, a mostani szabályozásnak megfelelően történjen meg ezeknek az egyesületi formáknak a szabályozása. Vagyis, hogy ez maradjon ebben a mederben, amiben most. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Pettkó András is két percre k ért szót. PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előbbi vitához az MDF képviselőcsoportja tagjaként - és a civil szervezetekkel és alapítványokkal foglalkozó képviselőként - azért én is szeretnék egy gondolatot hozzátenni. Azt gondolom, hogy 1988 óta több mint 20 év telt el Magyarországon, az egyesületek és az alapítványok kérdését ú jra kellene valahogy rendezni. Hiszen mindannyian tudjuk, ha valaki felmegy egy honlapra, akkor azt tapasztalja, hogy 76 427 bejegyzett egyesület és alapítvány van Magyarországon. Azt is mindannyian tudjuk, hogy ennek az egyharmada, amelyik jól működik, a másik egyharmada, amely csak vegetál, és a harmadik egyharmada megszűnt az elmúlt 20 évben. Ma Magyarországon egyesületet és alapítványt megszüntetni nagyonnagyon nehéz. Ennek több minden problémája és több olyan kérdés van, amit - azt gondolom - rendezni volna szükséges. Sajnos, ebben a kérdésben nem tudtunk dűlőre jutni - mind az öt parlamenti párt , hogy hogyan
