Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 21 (167. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ÉKES JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZÉP BÉLA (MSZP):
1503 megkötésre anélkül, hogy jogi végzettséggel vagy mélyebb közgazdasági ismerettel rendelkező személyek ilyen tudást alkalmazva tisz tában lennének azokkal a feltételekkel, amelyek mellett az általuk megkötött jogviszonyokat ténylegesen minősíteni lehetne, hogy tudnák, pontosan milyen szabályok vonatkoznak e jogviszonyokra. Így fordulhat elő, hogy a gépjárművek kelendőségé t fokozandó, a kereskedők megnevezése szerint lízingszerződést íratnak alá a vevőkkel, akik a szükséges körültekintés, a terjedelmes szöveg áttanulmányozása vagy szakember igénybevétele nélkül úgy gondolják, azt remélik, hogy például jelentős vagy teljes b aleseti kár esetén az általuk fizetett díj ellenében esetleg újabb járművet kaphatnak. (12.40) De csalódniuk kell, hiszen ezek a szerződések a legtöbb esetben nem valódi lízingre, hanem egyfajta speciális finanszírozásra, egy túlbonyolított részletre vásár lásnak minősülnek. Mivel az előttünk fekvő kódex megalkotásának egyik kimondott célja, hogy javítsa a törvény rendelkezései megismerésének és megértésének feltételeit, ezen túl erősítse a kiszolgáltatott helyzetben lévő jogalanyok pozícióit, egyet kell ért enünk azzal - akár javított, pontosított szövegezés mellett is , hogy ezek a nagy számban alkalmazott szerződéstípusok nevesített szerződésként szabályozásra kerüljenek. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha már szóba került a kiszolgáltatott helyzetben élők pozí ciójának erősítése, akkor mellőzhetetlen, hogy néhány új jogintézményről, megoldásról is szó essen, kérve ezek elfogadásának támogatását. Mind a hatályos szabályokhoz, mind a szakértői javaslathoz képest eltérő megoldásra tesz javaslatot a törvényjavaslat a járulékkövetelések elévülésének időtartama tekintetében. Egyfajta sztálinista örökségként a tartásdíj, életjáradék és baleseti járadék érvényesítése során máig fennmaradt az a régi állapot, hogy ezen folyamatosan teljesítendő pénzszolgáltatások csak hat hónap időtartamra visszamenőleg érvényesíthetőek, mivel ezen érv szerint létfenntartást szolgálnak, így tőkegyűjtés céljára nem használhatóak fel. Őszintén gondolom, és sok esetben megélem, megtapasztalom, hogy mennyire méltánytalan helyzetet hoz létre ez az ósdi gondolkodás és rendelkezés, hiszen éppen a kiszolgáltatott, a gyengébb fél oldalán, a járadékokra jogosult idős vagy éppen gyermekkorú, beteg vagy balesetet szenvedett emberek szorulnának rá a megélhetés biztonságára. Az ő esetükben áll elő a legkö nnyebben és leggyakrabban az intézkedésképtelenség, ráadásul nincs valódi alkupozíciójuk a kötelezettel szemben, éppen védtelenségük és kiszolgáltatottságuk miatt. Ezért helytelennek ítélem, hogy fennmaradjon a jelenlegi szabályozás - amelynek módosítására a szakértői javaslat sem tett javaslatot , és érvényesüljön az általános ötéves pénzkövetelésre vonatkozó elévülési idő. Hiszen nem hihető, nem életszerű, hogy valaki nyomorgással akarna tőkét kovácsolni; sokkal inkább, hogy rászorul kölcsönökre, mások t ámogatására, átmeneti segítségre, hogy átvészelje az átmenet idejét. De folytathatnám a sort, ha időm engedné, hogy mennyire fontos, és az érintettek által várt rendelkezések születhetnek meg, ha elfogadjuk a törvényjavaslatot, például a bizalmi vagyonkeze lés, a versenyeztetési eljárás vagy a szerződéses pozíció átruházásával kapcsolatos kérdések tekintetében. Hiszem, hogy a patkó bármely székében ülő képviselőtársunk egyet tud érteni azzal, hogy a szabályozás javaslat szerinti új iránya helyes, méltányos, igazságos, csökkentheti a visszaéléseket, és reményt ad a legelesettebb helyzetben lévők számára. Kérem tehát támogatásukat. Az elhangzottak alapján ismételten kérem önöket, fogalmazzák meg javító szándékú, a törvényjavaslat szakmai színvonalát emelő módos ítóikat, hogy azokat megvitathassuk, elfogadhassuk, és ennek kapcsán szeretném felhívni figyelmüket Vékás Lajos professzor úr azon vélekedésére, amely szerint a törvényjavaslat 89 százalékával egyetért, azt aggálymentesnek, jónak tartja, és mint idéztem, a javaslat módosításokkal számára is elfogadhatóvá tehető.
