Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 21 (167. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZABÓ ÉVA (MSZP):
1496 A tulajdon kérdésénél maradva, a törvényjavaslat nem változtatna a nem tulajdonostól való szerzés szabályain, azt főszabályként továbbra is csak akkor ismerné el, ha az ingó dolgot a kereskedelmi forgalomba n szerzi meg visszterhesen a jóhiszemű vevő. A sokat emlegetett szakértői javaslat ettől eltérően a kereskedelmi forgalomban történő értékesítés előfeltételét elhagyni javasolja. Vékás professzor úrral, úgy tűnik, ebben a témában eltérőek a nézeteink. A ko ckázattelepítésnél a hatályos szabályozás fenntartását javasoljuk, a jóhiszemű visszterhesen szerző vevő érdekeit helyezve előtérbe. Az elbirtoklás a törvényjavaslat szerint három év elteltével bekövetkezik akkor, ha a birtokos a dolog birtokát a tulajdono stól olyan szerződéssel szerezte, amelynek alapján a tulajdon feltétlen átruházását követelhetné, ha a szerződés az érvényességéhez megkívánt alakszerűségi követelményeknek megfelelne, és a birtokos az ellenszolgáltatást teljesítette. Álláspontom szerint i tt a szakértői javaslatban megjelenített ötéves határidő nagyobb összhangban van az ingatlan elbirtoklásához szükséges 15 éves határidővel, ezért javasoljuk ezen rendelkezés módosítását is többek között, a szakértői javaslatban foglaltaknak megfelelően. A tulajdonszerzéssel részben összefügg a zálogjogi szabályozás, ezért ezzel folytatnám. A törvényjavaslat a gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel fenntartja és továbbfejleszti az önálló zálogjogot. A közjegyzők által vezetett zálogjogi nyilvántartás bevált, a feladatukat a közjegyzők pontosan, megbízhatóan ellátják. A zálogjog nyilvántartásba való bejegyzésére a törvényjavaslat szerint zálogszerződés alapján kerülhet sor. Itt megszűnne a közokirati formakényszer. A formakényszer megszűnésével megfontolandóna k tartjuk a további, a közhitelességet természetesen nem veszélyeztető egyszerűsítések bevezetésével nevezetesen a szakértői javaslatban megfogalmazott megoldást, amely szerint a bejegyzésre egy kitöltött elektronikus nyomtatvány alapján kerülne sor, amely mellé a jogosultnak csatolnia kell a zálogkötelezett hozzájáruló nyilatkozatát. A törvényjavaslat módosítja a hatályos Ptk.hoz képest a dolognak minősülő javak körét. Eszerint dolognak minősül a pénz, az értékpapír, a pénzpiaci eszköz, az üzletrész, a do log módjára hasznosítható természeti erő, valamint a törvény ilyen tartalmú rendelkezése esetén a törvényben meghatározott vagyoni értékű jog is. Álláspontom szerint nem indokolt az üzletrész és a gazdasági társaságban meglévő egyéb részesedés megkülönbözt etése, ezért módosító javaslat benyújtásával javasoljuk, hogy a gazdasági társasági részesedés általános jelleggel dolognak minősülhessen. Ezzel a módosító javaslattal összhangba kerül a gazdasági társaságokról szóló szabályozás és a törvényjavaslat szöveg e, ugyanis a Gt. az üzletrész mellett a részvény, illetve más társasági részesedés átruházását is lehetővé teszi. Indokolatlan ugyanis a különbségtétel az egyes társasági részesedések között, például egy betéti társasági részesedés, egy kft.üzletrész vagy egy zártkörű részvénytársaság részvénye között. A vagyoni értékű jogokat illetően, mint azt az előbb említettem, a főszabály szerint a vagyoni értékű jogok nem tekinthetők dolognak, csak abban az esetben, ha a törvény ezt kifejezetten az adott vagyoni ért ékű jog tekintetében biztosítja. Az így dologgá minősített vagyoni értékű jog megítélése eltér majd a vagyoni értékű jogokra irányuló általános szabálytól, amelyek engedményezéssel ruházhatók át. Tisztelt Képviselőtársaim! A vitában gyakran hangzottak el o lyan gondolatok, hogy a kormány vonja vissza, vagy kérje vissza átdolgozásra a törvényjavaslatot, hagyjunk egy kis időt még a tökéletesítésre. A Fidesz ennek nyomatékát is adta azzal a kezdeményezéssel, hogy az általános vita folytatása ne kerüljön napiren dre, mindezzel azt a látszatot keltve, hogy komolyan gondolják, hogy egy tökéletes, szakmailag alapos, igényesen megalkotott törvény kerüljön elfogadásra. Nos, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, azt gondolom, hogy akinek valóban fontos az, hogy a közel 5 0 éves polgári törvénykönyv helyett a mai társadalmi viszonyokhoz jobban igazodó, a jogalkalmazás számára egyértelműbb szabályozást nyújtó törvénykönyv elfogadásra kerüljön, annak minden lehetősége megvolt arra, hogy ehhez a saját értékeit hozzátegye.
