Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 21 (167. szám) - A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP):
1486 kapcsolatos eljárásjogi, illetve hiánypótló módosító indítványokat, amelyek még jobbá tehetik a szabályozást. A nyilvános haszonkölcsönzés kapcsán hangzott el több esetben, nem is értettem pontosan, hogy igazából most mi nek kellene megfelelni, hogy egyrészről ugye, nyilvánvalóan minél hamarabb fizessük ki azt a díjat a szerzőknek, ami egy európai uniós irányelv szerint jogosan megilleti őket, másrészről meg ne most tárgyaljuk ezt a törvényt, ne fogadjuk el, mert egyébként meg majd, amikor egyszer a Ptk.t tárgyalja az Országgyűlés - önök szerint remélhetőleg minél később akkor ezek szerint , akkor majd beépíthetők oda ezek a rendelkezések. Tehát szerintem azt el kellene dönteni, hogy azt a fajta jogosultságát elismerjüke a szerzőknek, hogy a nyilvános haszonkölcsönzés után őket díj illeti meg. Szerintem érdemes az irányelv szerint elismerni ezt a kérdést, és ha ezt elismertük, akkor utána meg érdemes üdvözölni a kormánynak azt a szándékát, hogy ezt a fajta díjigényt - miv el aránytalanul korlátozná például a könyvtárakban a kultúrához való hozzáférést - az állam térítse meg, állítsa be költségvetésébe. Szerintem ez üdvözlendő dolog, és üdvözlendő volna az, hogy ez minél hamarabb történjen meg. A mi javaslatunk szerint, amel y módosító javaslattal éltünk a kormány előterjesztése irányában, amennyiben ez a felkészülés - nyilván itt adatbázisokat kell frissíteni, összehangolni, felállítani - a 2009es évben megvalósítható, akkor ezt a fajta díjat tulajdonképpen a szerzők irányáb an már a 2010es évtől kívánatos lenne az állami költségvetésből téríteni. Még egyszer mondom, ez a felhasználókat nem érintené, hiszen ilyen módon az elfogadandó indítvány szerint ezt az állam átvállalná. De persze a módosító indítványokról majd a részlet es vitában fogunk beszélni. Az árva művek kapcsán vetődött még föl sok kérdés, aminek nyilvánvalóan nem a Szociális Minisztériummal van összefüggése, hogy finoman mondjam. Ez egy olyan kifejezés, ami arra vonatkozik, hogy olyan alkotásokról van szó, amelye knek a jogosultjai úgymond ismeretlenek vagy ismeretlen helyen tartózkodnak. Elhangzott az, hogy hosszú a védelmi idő, ez a 70 év, és ha visszaszámoljuk ezeket az évtizedeket a magyar történelemben, akkor igen viharos időszakok is voltak ebben. Nyilván tör ténelmi okokból sokan lehetnek, akik ismeretlen helyen tartózkodhatnak vagy ismeretlenek. No pláne, ha jogutódjaik vannak, azok már nehezen követhetők. Ezeknek a műveknek a felhasználását és a jogszerű felhasználását biztosítani kell. Igaz, hogy úttörő mun ka ez a munka, de azt gondolom, hogy kellő garanciákat tartalmaz a törvénymódosítás ebben a tekintetben, és kellő garanciákat tartalmaz arra is, hogy úgymond, ha előkerül a jogosult, akkor ez a fajta joga feléled, és nyilván nem vitatva az előző időszak fe lhasználásának jogszerűségét, a következő időszakra akár meg is tilthatja a felhasználást, de nyilvánvalóan díjigény illeti meg a teljes felhasználási időszakra is. Összességében véve azt tudom mondani, hogy a törvényjavaslat beterjesztése abszolút indokol t. Ugyan a közös jogkezelő szervezetek szabályozásának körét alapvetően nem bolygatja meg, de egyértelműsít és pontosít. Én azt gondolom, hogy az optimumot próbálta sokféle érdek és elvárás között megtalálni. Olyan nyilvánvalóan jelentős hagyományokkal bír ó és különösen ezen a téren jelentős hagyományokkal bíró európai uniós tagországok folytatnak hasonló folyamatot az ő törvényhozásukban, mint például Hollandia és Csehország. Tehát azt gondolom, hogy nem egyedülálló folyamat azért, amit mi folytatunk ebben a tekintetben, és más országok is gondolkoznak a saját jogszabályaikban, kultúrájukban meglévő hagyományokat összehangolni az európai uniós elvárásokkal. Azt gondolom, az, hogy nem tavasszal jött be a jogszabály, sokat javított ezen a helyzeten. Mindenfél e szakmai észrevétel, így a Zenei Tanács észrevétele is beépíthető volt, és még egyszer mondanám, hogy a szakmai szervezetek, bármennyire is hangzottak el itt problémák a Szabadalmi Hivatal belépése, vagyis szerepének erősödése kapcsán, elfogadhatónak tart ották ezt a fajta szerepet. Összességében véve, nyilvánvalóan jómagam is jegyzek pár módosító indítványt Hajdu Attila képviselőtársammal, ezt a részletes vitában ismertetni fogjuk. A szándékunk nyilvánvalóan az, hogy jobbá tegyük az előterjesztést. Az előt erjesztésre azonban szükség van a hazai tapasztalatok és az
