Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 21 (167. szám) - A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXVI. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - LAKOS IMRE (SZDSZ):
1472 ha nem érdekli, nyugodtan… Olyan kevesen vagyunk, mégis olyan nagy az alapzaj. Engem zavar. Köszönöm szépen. El kell hagynunk a törvényből annak rögzítését, hogy a stratégiai jelentőségű gazdasági társaságban nyilvános vételi ajánlat útján tör ténő befolyásszerzés esetén a működési tervet az ajánlattevő legfőbb szervének, vagyis a felvásárolt cég közgyűlésének is jóvá kell hagynia. Érdekes, hogy a Bizottság ezt főleg azzal indokolja, hogy - idézem - ”így elvész az átvétellel járó meglepetés hatá sa, és jelentősen nőhet a vételár”. Ez tulajdonképpen igaz lehet, de pont az ilyen jellegű meglepetésektől szerettük volna megkímélni magunkat. Ki kell hogy kerüljön a törvényből a Magyar Energia Hivatalnak megadott azon jogosítvány, miszerint a szóban for gó stratégiai jelentőségű gazdasági társaságok igazgatóságába, felügyelőbizottságába, illetve igazgatótanácsába egyegy, megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező, ámde szavazati joggal nem rendelkező tagot jelölhessen. A Magyar Energia Hivatalnak legkésőb b 2009. május 31ig ezen delegáltjait vissza kell hívnia, a Bizottság szerint ugyanis “a hatóságok különleges jogai vélhetően elriasztják a potenciális befektetőket, illetve szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák a vállalkozások működését, illetve műkö dtetését” - mondja a Bizottság. Végül: hatálytalanítani kell azt a rendelkezést, miszerint a társaság alapszabálya szerint az egyes részvényesek és részvényesi csoportok által gyakorolható szavazati jogok maximálását megállapító szabály alól a magyar állam ot, illetve az annak nevében eljáró képviselőt mentesíteni lehessen, vagyis az állam sem jelenthet ilyen esetekben majd kivételt. Ugyanakkor, tisztelt képviselőtársaim, sok, szinte lényegesnek mondható olyan vonatkozása is van a tavaly meghozott törvénynek , amelynek érvényben tartásához az Európai Bizottság végül is hozzájárult, vagyis azokat legalizálta. (10.00) Így többek között az alábbiakat említeném meg. Érvényben marad, hogy a stratégiai jelentőségű gazdasági társaságok eszközeinek átruházásához fő sz abályként a társaság legfőbb szervének, azaz a közgyűlés jóváhagyó határozata szükséges. Ez az adott cég biztonságos, kiszámítható működését segíti elő, hiszen kiemelt jelentősége van annak, hogy az e társaságok működéséhez szükséges eszközök folyamatosan rendelkezésre álljanak. Másodszor: a tulajdonosi döntés szabadságát növelő azon rendelkezés is megmaradt, hogy az igazgatósági tagok visszahívásához szükséges többség meghatározását az alapszabályban lehet eldönteni. Ugyancsak a részvényesek döntési szabad ságát erősíti az a megmaradó rendelkezés, miszerint az alapszabályban kell rendelkezni afelől, hogy a nyilvános vételi ajánlat elfogadására az igazgatóság vagy a közgyűlés jogosulte dönteni. Megmarad továbbá azon rendelkezés hatályon kívül helyezése is, a melynek alapján a társaság régebben legfeljebb a jegyzett tőke 10 százalékának megfelelő mértékben tarthatott saját részvényt. Megmarad az a szabály is, miszerint az ajánlattevő vagy annak leányvállalata, illetve a vele összehangoltan eljáró személyek a vé teli ajánlat lezárásától számított hat hónapon belül újabb ajánlatot nem tehetnek. Végül megmarad az a bővítő jellegű rendelkezés is, miszerint a stratégiai jelentőségű energetikai vállalkozások körét a törvény kibővítette a vízügyi szolgáltatások körével. Tisztelt Képviselőtársaim! A köznyelven csak lex Molként megismert törvényt, annak ellenére, hogy a parlament összesen négy ellenszavazattal és több mint 300 támogató szavazattal fogadta el, nagy viták övezték annak idején, elsősorban hazai szakmai körökb en, sokan megelőlegezték az Európai Unió vélelmezett olyan jellegű állásfoglalását, miszerint ez súlyosan versenyellenes és piaczavaró jogszabály lenne. A végeredményből azonban úgy tűnik, hogy az Unió maga csak részben osztotta ezen aggályokat, és a magya r törvényhozás végül is összességében jól tette, amikor az ország stratégiai érdekeinek céljából megpróbált elmenni a lehető legmesszebbig, vagyis
