Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 16 (156. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
140 Mindenesetre a kormány adós annak m agyarázatával, hogy mi tette szükségessé a korábbi koncepció részleges megváltoztatását. Tisztelt Országgyűlés! A továbbiakban több olyan kérdést érintek, amelyet az alkotmányügyi bizottságban a kisebbségi véleményt megfogalmazó képviselőtársaim és köztük magam is szóba hoztam. Ezek a kérdések részben tisztán kérdésfeltevések anélkül, hogy azok egyben a törvényjavaslat adott érdemi megoldását feltétlenül opponáló vélemények lennének. Megfogalmazódtak ugyanakkor olyan ellenvélemények és fenntartások is részü nkről, amelyekkel a törvényjavaslat súlyos fogyatékosságaira és hibáira hívtuk fel a figyelmet, s amely hibák akadályoznak bennünket abban, hogy a törvényjavaslatot jelen formájában támogatni tudjuk. Természetesen a bizottsági ülés keretei nem tették lehet ővé, hogy felvetéseink és ellenvéleményeink, ellenvéleményt tartalmazó észrevételeink a teljesség igényével fogalmazódjanak meg. A kisebbségi álláspont előadójaként magamat is tartanom kell a példálózó jellegű megközelítéshez. Az első kérdésünk a törvényja vaslat szabályozási körébe vont tárgykör terjedelmét érintette. Egyetértünk azzal ugyanis, hogy a polgári törvénykönyvnek a magánjogi viszonyok mind teljesebb körű kodifikációjára kell törekednie. Erre is tekintettel örömmel fogadtuk a törvényjavaslatnak a zt a megoldását, hogy a családjog szabályait ismét e törvény keretei közé kívánja beemelni. Kérdés ugyanakkor, hogy mi indokolja a társasági jog szabályozásának kívül maradását. Kétségtelen, hogy ezt a kérdést a koncepció sem döntötte el, és az ügyben elle ntétes vélemények is folyamatosan megfogalmazódtak, ugyanakkor európai példákat találunk a társasági jognak a polgári törvénykönyv keretében történő szabályozására. A törvényjavaslat a szellemi alkotások jogának területét változatlanul külön törvény szabál yozásában adja. Ugyanakkor nem teljesen világos a szabályozási terület és a meghozandó polgári jogi kódex kapcsolata. Úgy tűnik, hogy ez a kevés kapocs is, amely a ma hatályos Ptk. és a szellemi alkotások között fennáll, megszüntetésre kerül. Kérdésként me rült fel az is, hogy miért vetette el a kormány a bizottság szakértői javaslatának néhány, a most hatályos jogi megoldásokon túllépő, azon újító nagyon fontos javaslatát. Az alkotmányügyi bizottságban példaként egyrészt a nem tulajdonostól történő tulajdon szerzés témakörét, másrészt öröklési kérdéseket említettünk. A Vékásféle kodifikációs bizottság a nem tulajdonostól való tulajdonszerzés jogi következményeit illetően a jóhiszemű vevő pozícióját kívánta erősíteni. Nem világosak azok a szempontok, amelyek a kormányt vezették, amikor ezt a javaslatot figyelmen kívül hagyta. (11.00) Hasonlóképpen lényeges és megfontolandó változást jelentene a házastárs és a szülő törvényes öröklési viszonyának újragondolása, amelyre a bizottság szakértői anyaga javaslatot te sz. Itt arról volna szó, hogy az új törvény változtasson azon a helyzeten, hogy a hagyatékot leszármazók hiányában - nem ideértve az ági vagyont - egyedül a túlélő házastárs örökölje. Ezzel szemben kétségtelen ellenvéleményként fogalmazódhat meg, hogy a ja vaslat eltér a magyar öröklési jog hagyományaitól; mindenesetre súlyánál fogva ez a kérdés is átgondolásra érdemes. Ugyancsak indokolt külön megvizsgálni a leszármazó és a túlélő házastárs öröklési viszonyát, figyelemmel a túlélő házastárs özvegyi jogával kapcsolatos, az elmúlt évtizedek során a gyakorlatban is felmerült kérdésekre. A törvényjavaslat súlyos hiányosságának tartjuk, hogy nem oldja meg a telekkönyvi joggal kapcsolatosan felmerült kérdéseket. Ez annál inkább is érthetetlen, mert a kormány által elfogadott koncepció kifejezetten rendelkezett arról, hogy az ingatlannyilvántartás szabályait a polgári törvénykönyvben kell elhelyezni. (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ezzel a kérdéssel összefüggé sben lehetne megoldani egy, már hosszú ideje sürgető feladatként jelentkező kérdést, a telekkönyvezés bírósági kontroll alá helyezését. Olyan követelményről van szó,
