Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 20 (166. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ):
1357 Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Kóka János frakcióvezető úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából: “Válság né lkül nem megy? Stabilizáció, adóreform, szerkezeti reformok” címmel. Öné a szó, frakcióvezető úr. DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselők! Az elmúlt hetekben világossá vált, hogy az elmúlt évtizedek l egnagyobb válságával van dolgunk. Ilyen helyzetben nagyon gyorsan megjelennek azok a próféciák, amelyek a szabad verseny, a piacgazdaság, a kapitalizmus végét jósolják, miközben ez a válság éppen arra tanít meg bennünket, hogy mennyire sebezhetővé tesz egy országot, ha nem tud szabadulni a hitelből fenntartott jóléti rendszerek, a rossz szabályozás, az állami túlköltekezés felelőtlenségétől. Ma még nem tudjuk pontosan, hogy ez a válság hol ér véget. Azt látjuk, hogy Magyarország érdemben semmit nem tehet el lene. Nekünk itt a parlamentben az a dolgunk, hogy az öncélú rivalizálás, az ostoba politikai presztízsharc helyett az ország stabilizálásáért tegyünk (Zaj. - Az elnök csenget.) gyorsan és okosan. Most nekünk mindannyiunknak, szociáldemokratáknak, magyar d emokratáknak, fiatal demokratáknak, szabad demokratáknak egy közös feladatunk van, az, hogy tízmillió magyar ember biztonságban tudhassa bankbetétjét, tulajdonát, vagyonát; hogy mindent megtegyünk azokért, akik attól rettegnek, hogy jövőre nem lesz majd mu nkahelyük. Most ez a felelős politika. A felelős politika ma a költségvetési stabilitásért, a gazdasági stabilitásért, az árstabilitásért küzd. A hét végi nemzeti csúcs is megmutatta, hogy Magyarországon nagyon sokan látják, hogy új helyzet van. Mindenki e lmondta, hogy nem mehetünk így tovább. A nagy állami elosztórendszerek átalakítására szükség van. Tudjuk, hogy ha ég a ház, akkor nem érdemes a múlton rágódni, de azért egyszer - így magunk között - valljuk be: néhány hónapja még bizony sokan nem így gondo lkoztak. Amíg szabad akaratunkból választhattunk volna az átalakítást, a reformot, addig a többség ellenezte. Most, hogy muszáj, most, hogy nem lehet elkerülni, hirtelen úgy tűnik (Zaj. - Az elnök csenget.) , mindenki egyetért. Különleges élmény volt a szom bati csúcson Orbán Viktort, a Fidesz elnökét hallgatni, aki új reformpolitikát követelt a kormánytól, miközben jól emlékszünk, hogy néhány hónappal ezelőtt még az általa vezetett Fidesz igyekezett megakadályozni mindenféle reformot az egészségügyben, a fel sőoktatásban, illetve minden területen, ahol a kormány változtatott volna. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Így van!) Bokros Lajos néhány napja azt mondta, hogy ami ma radikális, lehet, hogy holnap már kevés lesz. Szerintem igaza van. Ma nem az SZDSZ és az MDF radikális, hanem a helyzet változik olyan gyorsan, hogy a kormány is alig győzi kapkodni a fejét. A nemzeti csúcson mindenki kiállt a stabilitás mellett. Volt vita az adócsökkentés ügyében, és sokan beszéltek a szerkezeti reformok szükségességéről. Be széljünk a parlamentben is erről: hogyan áll azoknak a szerkezeti reformoknak az ügye, amelyek Magyarországot, Magyarország kockázatát csökkenthetnék? Azt látjuk, hogy Magyarország kockázatai azért magasabbak, mint néhány környező országé, mert Magyarorszá gon a reformszándék elmaradása, a reformok elmaradása lényegesen sebezhetőbbé tette az országunkat. Mindenesetre az új költségvetést elnézve ezeket a reformszándékokat ma valahogyan nem látjuk. Az látszik, hogy az újonnan benyújtott költségvetésben állami működési funkciókra a kormány jövőre 70 milliárddal többet kíván költeni, mint amennyit 2008ban tervezett. Az is látszik, hogy jóléti funkciókra több mint 500 milliárd forinttal nőnek az állam költségei. Eközben a gazdasági funkciókra kiadott pénzek stagn álnak, a környezetvédelemre pedig nominálszinten is kevesebbet
