Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 16 (156. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz):
125 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A hazai szakképzés és felnőttképzés akut problémája a rendszerváltás óta, hogy csak részben vagy egyáltalán nem képes megfelelni a gazdaság folyamatosan változó igényeinek. A minisztériu mi struktúrák átalakításakor a 2006. évi kormányprogramban kiemelt figyelmet kapott a szakképzés és a felnőttképzés irányításának a foglalkoztatáspolitikával és egymással történő összehangolt átszervezése. Valamennyi, a területen azóta megtett intézkedést ez szolgálja. Többek között összevonásra került a Nemzeti Szakképzési Intézet, a Nemzeti Felnőttképzési Intézet, az Országos Szakképzési Tanács, az Országos Felnőttképzési Tanács. A képzések támogatására a Munkaerőpiaci Alap addig önálló felnőttképzési, i lletve szakképzési keretének elkülönítését is megszüntettük, mozgásteret adva a kormánynak és a mindenkori szakpolitikának a megfelelő beavatkozásra. Ez évtől megkezdték működésüket a regionális fejlesztési és képzési bizottságok is, amelyek meghatározzák az egyes régiók keresetvezérelt, összehangolt szak- és felnőttképzési szerkezetét. Folyamatban van az új tudás típusú szakképzési feladatellátási rendszer kialakítása az új térségi integrált szakképző központok révén. Az új intézményrendszer működését is i gyekszünk összehangolni a piaci alapon működő felnőttképzéssel. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az iskolai rendszerű szakképzés része a közoktatásnak, a szakképző iskola a közoktatás rendszerében működik, a szakképzésben résztvevő diák pedig tanulói jo gviszonyban áll. Ezért természetes, hogy az iskolai rendszerű szakképzés ágazati irányítását az oktatásért felelős miniszter látja el. Ez azonban nem jelent párhuzamos feladatellátást és párhuzamosan fenntartott intézményrendszert. Már csak azért sem, mert az iskolai rendszerű szakképzés alapvetően kötelező és ingyenes feladatellátást jelent, amelyet többségében közoktatási intézmények biztosítanak. A felnőttképzés keretében folyó szakképzésért azonban az abban részt vevőknek díjat kell fizetniük, és a képz éseket többségében piaci alapon működő gazdasági társaságok végzik. A szak- és felnőttképzés egy minisztériumon belüli irányítása, az SZMM és az OKM együttműködése az iskolai rendszerű szakképzés tekintetében együttesen biztosítja, hogy mind a szak, mind a felnőttképzés eléri a célját a fiatalok életpályájának megalapozásában, a sikeres elhelyezkedésben. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Farkas Flórián frakcióvezetőhe lyettes úr, Fidesz: “A cigányság sorskérdései” címmel. Képviselő urat illeti a szó. FARKAS FLÓRIÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A cigánykérdés politikai súlya ma nem felel meg a társadalmi közéletben betöltött valódi súlyának . Miközben a társadalmi közvélemény számára ez az egyik legsúlyosabb és a közbeszédben is a leggyakrabban előforduló kérdés, bizonyos pártok és pártpolitikusok számára ez nem téma. Csak akkor foglalkoznak vele, ha külső körülmények rákényszerítik őket, vag y ha hasznot remélnek belőle. Kerülik, mert kényelmetlen terep, mert egyegy rosszul megválasztott szóval veszíthetnek népszerűségükből. Igaz, hogy ez a helyzet egy fokkal jobb, mint korábban, amikor felelőtlen ígérgeté sek hangoztak el tapasztalatlanság vagy hozzá nem értés miatt. Ugyanakkor nem engedhető meg az sem, hogy a cigányügyet a politikai alvilág sajátítsa ki, vagy hogy az előítéletességre hajló közvélemény kényszerítse a politikust alkalmazkodásra. Ki kell tűzn i a politikai korrektség új határait is, hiszen az elmúlt egy évben összeomlott a politikai korrektség épülete. A csapást egyfelől a szélsőjobb, másfelől a baloldali liberális értelmiség mérte rá. Lehet azt mondani, hogy a közvéleményben el van túlozva a c igánykérdés dimenziója, és
