Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 8 (163. szám) - A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BENCSIK JÁNOS (Fidesz):
1156 Köszönöm szépen. Kérem képviselőtársaimat, hogy azért a lényeget ne veszítsük szem elől. Az áfacsökkentés re vonatkozó javaslatunk szükséges, de nem elégséges javaslat. Az rövid vagy legfeljebb középtávon enyhíti a ma elviselhetetlen helyzetben lévő 1,52 millió ember helyzetét, de alapvetően természetesen nem oldja meg a távfűtés versenyképességének problémái t. Ugyanúgy, ahogy a távfűtési rendszerek jelenlegi hiányosságai, legyen az egycsöves vezeték, legyen az a nyílászárók vagy a fal gyenge hőtartó képessége, ezek nagyon fontosak, de ahogy Katona képviselő úr is említette, részei a problémának. Az alapproblé ma valahol mégiscsak ott van, hogy a távhőt alapjaiban biztosító erőművek, egy közszolgáltatást biztosító erőműrendszer gyakorlatilag piaci feltételek, esetenként indokolatlan piaci feltételek mellett dolgozik. Ezt akarja most a kormány is megcsapolni, csa k az egyik pillanatban azt mondják, hogy egy liberális szabadversenyes kapitalizmust építünk, a másik pillanatban meg azt mondja, hogy megsarcoljuk ott, ahol eredmény van. Nem véletlenül emlegettem az északeurópai országokat, ahol a stadtwerkéket nem tudj uk visszaállítani. Kérem, nézzék meg, hogy a fővárosban a négy fővárosi erőmű milyen tulajdonviszonyok mellett dolgozik, és ehhez kapcsolódóan milyen szerződéses rendszerekben működik. A távhőt biztosító településeknek közösségi tulajdonban lévő erőművekre van szükségük. (Keller László: Ez már elszállt. Ez nincs.) Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Áder János) : Bencsik János képviselő úr következik hozzászólásra. BENCSIK JÁNOS (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Ez é v tavaszán a nemzeti éghajlatváltozási stratégia, valamint a nemzeti energiapolitikai stratégia parlamenti vitája során volt már módomban a távhőszolgáltatás versenyképességének elégtelenségéről beszélni. Úgy tűnik, kevés eredményességgel, legalábbis a mo stani törvényjavaslat ezt mutatja. Ilyen megfontolásból örülhetnék is a kormány által beterjesztett javaslatnak, s persze örülök is, hiszen ismételten lehetőségem nyílik arra, hogy a környezetvédelmi szempontból is kiemelkedő jelentőségű közösségi fűtési m ódozat hatékonyságnöveléssel egybekötött versenyképesebbé tétele mellett foglaljak állást. Ugyanakkor mindjárt az elején le kell szögeznem, hogy a törvényjavaslat címével ellentétben nem a távhőszolgáltatás versenyképességének javítására, hanem a kormány s zociális érzéketlenségének palástolására tesz kísérletet. A kormány javaslata leginkább arról a tényről szeretné elterelni az érintett lakosság figyelmét, hogy a gáz- és a távfűtés támogatására rendelkezésre álló költségvetési forrásokat az idei 82 milliár dról 66 milliárd forintra kívánja csökkenteni. Tehát a gáz hatósági árának immáron rendszeressé váló növelését, valamint a kormányzati elvonást lenne hivatott ellensúlyozni a Robin Hood névre keresztelt adó. A kormány saját szociális érzéketlenségének kínz ó lelkiismeretfurdalását azzal igyekszik enyhíteni, hogy a nép haragját a szolgáltatókra kívánja áthárítani. Tisztelt Országgyűlés! Illúzió az, hogy az újonnan bevezetendő 8 százalékos adó terheit a szolgáltatók nem fogják áthárítani a fogyasztókra. Az pe dig egyenesen tragikomikusnak minősíthető, hogy a tervezett adónem hatálya kiterjed azokra a távhőszolgáltatókra is, amelyek az általuk működtetett berendezés által villamos energiával, kapcsolt formában állítják elő a hőenergiát. Az új jogszabály ezáltal csökkenti a kapcsolt energiatermelés hasznát, amely végül a távhőszolgáltatási díj ismételt emelkedéséhez vezet. A javaslat átgondolására, valamint a hatályos jogszabályi környezet hiányos ismeretére vall az, hogy a javaslat az önkormányzatok ármegállapít ási jogkörét gyakorlatilag az ár kihirdetésére korlátozná, hiszen azt áthelyeznék a Magyar Energia Hivatal hatáskörébe. Ugyanakkor a szolgáltatásért továbbra is a települések lennének felelősek. Az immár negyedéves gázárváltozások követése a Magyar Energia Hivatal számára biztosítandó 90 napos ügyintézési határidőnek, valamint az önkormányzatok javaslatban előírt 20 napos előzetes közzétételi kötelezettségének következtében akár 45 hónapos késedelemmel valósulhat csak meg.
