Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 8 (163. szám) - Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz):
1088 Az alapkérdé st szerintem ott kell feltenni, ha a magyar vállalkozások szempontjából közelítünk a törvényhez, hogy kivel is akar a miniszterelnök megegyezni. Itt nem tekinthetünk el attól, hogy visszatekintsünk az elmúlt két évre, és megnézzük, melyek azok a vállalkozá sok, amelyek az elmúlt évek hibás kormánydöntéseinek szenvedő alanyai voltak. Amikor 2006 őszén kiderült, most már a nyilvánosság számára is, hogy súlyos helyzetben van az államháztartás, akkor a hiány leszorítása érdekében a kormány azonnali intézkedéseke t vezetett be, amelyek alapvetően adó- és járulékemelésekből álltak. Ezzel az államháztartást ugyan kivezették a csőd közeli állapotból, de csak rövid távon tudták a problémát kezelni, mivel a kormány nem saját magán kezdte a szigorítást, így a probléma ne m oldódott meg, hanem áttolódott a reálgazdaság felé, aminek a hatásait itt most nem akarom külön elemezni, mert mindenki pontosan tudja. (14.50) Hogyan is reagáltak erre a járulékemelésre a magyar vállalkozások? Beruházásaikat visszafogták, foglalkoztatot tjaikat elküldték, vagy nem vették föl azokat, akiket fölvenni terveztek. A gazdaság teljesítőképessége jelentősen visszaesett, ez tükröződik a gazdasági adatokból. Emellett az egész ciklusra jellemző probléma volt, hogy a kormány jelentős hitelességi defi citben szenvedett, amelyet az ország úgymond kamatfelárral fizetett meg, mondhatnánk úgy is, hogy a hazugság felárával. A közel háromnegyed részben bevételközpontú kiigazítás azonban nem teremtette meg a forrásfedezetét az utolsó két évre beharangozott adó mérsékléseknek, mivel Magyarország makrogazdasági mutatói 2007 végére drámaian leromlottak. Most 2008 őszén a versenyképesség javítása és a gazdaság gyorsítása lenne az adótörvények fő célja, és erről próbál kvázi megegyezni a vállalkozókkal a kormányprogr am. Véleményem szerint és a vállalkozók véleménye szerint ez a megegyezés nem lesz könnyű, már csak azért sem, mert a most benyújtott csomag jól látható módon nem lesz képes a magyar gazdaságot erről a holtpontról kivezetni, és akkor most még nem beszéltün k a világgazdasági folyamatokról. Ki kell mondanunk, hogy ez a csomag nem fog érzékelhető adócsökkentést eredményezni a vállalkozások között, ez sokkal inkább egy adóátcsoportosításnak értékelhető. Menjü nk sorba egy kicsit a javaslaton! Először is, a benyújtott adócsomagban nincsenek a hazai kis- és középvállalkozói szektorra közvetlenül vonatkozó, rájuk szabott adóelemek. Ezt tekinthetjük egyrészről jó hírnek az elmúlt évek alapján, mert legalább azt mon dhatjuk, hogy nem romlott a helyzetük. Ugyanakkor tulajdonképpen rossz hírnek számít, mert a kormány, úgy látszik, sok tekintetben még mindig nem érti, milyen fontos szerepet is töltenek be Magyarországon a hazai kis- és középvállalkozások. És itt egy pont nál megállnék, épp a napokban jelentették be egy kisvállalkozói csomag - nem is tudom pontosan a nevét - elindítását. Ez ma a bizottsági ülésen szóba is került, és ott el is mondtuk, hogy szép, szép a kezdeményezés, főleg két és fél év után, de az a fő pro bléma ezzel a csomaggal, hogy ha ez nem párosul egy jelentős adókedvezménnyel, adócsökkentéssel, akkor ennek a csomagnak a hatásai is elenyésznek abban a világgazdasági recesszióban, ami felé Európa és Európában Magyarország is megy. Jó néhány olyan eleme van ennek a csomagnak, ami kifejezetten hátrányosan érinti a vállalkozásokat. A csomag számol a 4 százalékos szolidaritási adónak becézett különadó eltörlésével, ami alapvetően eddig főként a hazai nagyvállalkozói és adókedvezményben részesülő kört érintet te, ugyanakkor ezzel a 4 százalékos csökkenéssel párhuzamosan a korábbi 16ról 18 százalékra emelkedik a fizetendő adó, ami viszont körülbelül felefele arányban érinti a hazai kisvállalkozásokat. Ennél súlyosabb probléma az anyagban, hogy jelentős adótehe rnövekedést jelent az adóalapcsökkentő kedvezmények megkurtítása. Ennek során ugyanis jó néhány kkvszektorban jelentős kedvezmény szűnik meg. Az adóalapcsökkentő tételek visszavágásánál a legnagyobb jelentőségű és a vállalkozások számára legbotrányosab b az iparűzési adó kikerülése az adóalapkedvezmények köréből. Fájó pont ez a cégek számára, mert az, hogy ezután a helyi iparűzési adót nem lesznek képesek a társasági adó alapjából levonni, ez azt jelenti, hogy amíg eddig az árbevételük 2 százalékát kite vő adót ezzel a
