Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 11 (121. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - A kutatási és innovációs eseti bizottság tagjának megválasztása - Szatmáry Kristóf (Fidesz) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - “A papír mindent elbír, avagy mennyit érdemes a vállalkozók hülyítésére költeni?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
100 Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Megpróbálhatnék talán vidámabb dolgokról beszélni az elmúlt órák feszültsége után, de nem tehetem, ugyanis az elmúlt hónapokban az MSZPpropagandában megsokasodtak a kis- és középváll alkozói szektor kormányzati támogatásáról szóló híradások. Az otthonokba eljuttatott kormányzati propagandafüzetekből értesülhetett az érdeklődő állampolgár arról, hogy miért is jó most Magyarországon vállalkozónak lenni. Legalábbis önök szerint jó, mert m indenki más szerint az elmúlt húsz évben soha ilyen nehéz helyzetben nem voltak a hazai vállalkozások, soha ilyen magasak nem voltak az elvonások, soha ennyi kis- és középvállalkozás nem ment csődbe; soha ilyen, a hazai vállalkozásokat kizsigerelő gazdaság politika nem volt az országban. Önök ezekkel a füzetekkel tudatosan szeretnék félrevezetni az embereket. Az uniós források elosztását úgy akarják bemutatni, mintha ezzel lenne a kormánynak érdemi vállalkozásösztönzési programja. Ebben az országban és tőlün k nyugatra mindenki tudja, hogy az uniós források nem helyettesíthetik egy kormány gazdaságfejlesztési programját. Az elmúlt években már tanúi voltunk annak, hogy önök alatt a kormányzati vállalkozástámogatási politika kizárólag az EUs források szétosztás ára szegényedett. Arról persze ezekben a propagandafüzetekben nem beszélnek, hogy napjainkra szinte teljesen elapadtak a magyar költségvetésből e célra szánt források, amelyek az elmúlt négy év alatt a tizedére csökkentek. Arról sem beszélnek, hogy a hazai vállalkozások jóval több mint felének esélye sincs uniós pályázaton forráshoz jutni. Tisztelt Miniszter Úr! Jó lenne legalább egyszer nyíltan beszélni és bevallani, hogy az uniós források önmagukban nem oldják meg a hazai vállalkozások tragikus helyzetét. Természetesen az ilyen jellegű pályázatok segíthetnek egyes vállalkozóknak talpon maradni, de amíg Magyarországon ilyen szinten marad az adó- és adminisztrációs terhelés, mint most, uniós pénzek ide, uniós pénzek oda, a hazai vállalkozások döntő többsége a csőd szélén fog táncolni. A kormánypropaganda szerint soha nem látott lehetőségek nyílnak a hazai vállalkozások előtt. Valóban, soha ekkora esélye nem volt egy magyar kisvállalkozónak, hogy fizetésképtelenség miatt csődbe menjen, mint most. Való igaz, so ha ekkora esélye nem volt egy hazai vállalkozónak arra, hogy néhány millió forintos tagi kölcsön miatt az APEH hónapokig a nyakára járjon. És arra sem volt nagyobb esélye korábban, hogy embereket bocsásson el, mint ahogy a munkanélkülistatisztikák ezt mut atják. Tisztelt Miniszter Úr! Kérdezem, ön szerint az uniós pénzek ígérete egyenlőe a kormányzat vállalkozásfejlesztési politikájával. Ön szerint valóban soha ilyen jó helyzetben nem voltak a magyar vállalkozások? Tisztelt Miniszter Úr! Ön szerint mennyit érdemes egy olyan propagandára költeni, amit már senki nem hisz el? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Dióssy Gábor államtitkár úré a szó. DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár : Köszönö m szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr kérdésére válaszolva engedjék meg, hogy tájékoztassam önöket azokról az intézkedésekről, amelyekkel a hazai kis- és középvállalkozások sikeres fejlődését igyekszünk elősegíten i. A kormány a múlt év végén elfogadta a kis- és középvállalkozások fejlesztésének a 20072013 közötti időszakra vonatkozó stratégiáját, amellyel egyetértett a Vállalkozásfejlesztési Tanács, és megtárgyalta az Országos Érdekegyeztető Tanács is. (19.10) Az Új Magyarország vállalkozói program négy területet jelölt ki annak érdekében, hogy a kkvk gazdasági teljesítménye tovább növekedjen. Célul tűzte ki egyrészt a szabályozási környezet változását, másrészt a finanszírozási források bővítését, harmadrészt a v állalati tudás, végül pedig az infrastruktúra fejlesztését.
