Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 11 (130. szám) - Beszámoló a magyar tudomány helyzetéről 2003-2004; beszámoló a magyar tudomány helyzetéről 2005-2006, valamint a magyar tudomány helyzetéről 2003-2004. és a magyar tudomány helyzetéről 2005-2006. szóló beszámolók elfogadásáról szóló országgyűlési hatá... - ELNÖK (Mandur László): - DR. VIZI E. SZILVESZTER, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke:
982 munkabéreivel kell kitűnnie és versenyképesnek lennie, hanem jól megfizetett, mondhatom úgy is, hogy európai színvonalon megfizetett munkaerejével vesz részt a nemzetközi munkamegosztásban, és csak akkor lehet Magyarország az Európai Unió tagállamaival egyenrangú. Hogy bizonyítsam, hadd említsem meg, hogy olyan nagy cégeknek van kutatófejlesztő részlege Magyarországon, mind a General Electric, a Nokia, a KnorrBremse, az Audi, és még sorolhatnám. Nem véletlen. Én ezeket a cégeket meglátogattam, és a vezérigazgatójuk egyértelmű véleménye az volt, hogy Magyarországra érdemes tőkét befektetni, mert kitűnő sz akemberek vannak. Azonban mit hoz a jövő? Vajon tudunke még további kiváló szakembereket adni akkor, amikor 600 ezer ember van Magyarországon, aki alulképzett, aki tulajdonképpen magasabb fokú és színvonalú munkára nem alkalmazható? Egyetlenegy lehetőség van - és hadd mondjam meg, ezt örömmel észleltem ma valamennyi vezérszónok részéről, a kormány képviselői részéről : a közoktatás és a felsőoktatás. Ez a Magyar Tudományos Akadémia és a magyar tudós közvélemény véleménye. Tehát a tudásiparba kell befektet ni. Ez az egyetlen esélye Magyarországnak. Megvan a kellő iskolarendszerünk, megvan a felsőoktatási rendszerünk, nemzetközi hírű egyetemeink vannak - persze, csak egy része , kitűnő tudósiskoláink vannak. Ebbe kell befektetni. Szeretném megköszönni Szabó Zoltán, Pálinkás József, Sándor Klára, Almássy Kornél vezérszónokoknak, akik egyöntetűen támogatták az akadémiai előterjesztést a magyar tudomány helyzetéről. Ugyancsak köszönetet kell mondanom a parlamenti bizottságoknak, Szabó Zoltán bizottságának, az ok tatási és tudományos bizottságnak, a gazdasági bizottságnak, Józsa Istvánnak a hozzászólásáért, az alkalmi tudományos bizottságnak, Magda Sándornak és Pálinkás Józsefnek, akik kritikával éltek, akik tanulmányozták az anyagot, és kitűnőnek találták. Meg kel l mondanom, hatodik éve, hogy a magyar kormánnyal kell együtt dolgoznom, és büszke vagyok arra, hogy egyetlenegy hozzászólásban egyetlenegy parlamenti képviselő vagy parlamenti bizottság - amely például nálunk nemegyszer ülésezett - soha nem mondta azt, ho gy az Akadémia munkájában, véleményében megjelent volna bármelyik parlamenti párt érdeke. Én azt hiszem, ez nagyon fontos a jövőt illetően, hogy legyen egy intézmény, amelyet, amikor a kormány vagy bármelyik parlamenti párt megkérdez, akkor ez az intézmény letesz az asztalra egy olyan anyagot, amely a kor tudományos eredményein alapul. Az atomenergia kérdését, a Balaton vízállásának a kérdését, és még sorolhatnám, számtalan olyan kérdést tett fel a kormány, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és parlamenti ké pviselők, amire válaszoltunk. Én azt hiszem, ez a helyes politikája az Akadémiának. Ma itt valamennyi parlamenti párt és parlamenti képviselő - Bencsik János, TataiTóth András - úgy értékelte hozzászólásában, hogy a Magyar Tudományos Akadémia értékesen ho zzájárul a magyar gazdasághoz. Ha már a gazdaság szót kiejtettem, hadd mondjam meg, hogy a tudásipar lesz a jövője, az alapja a magyar gazdaságnak. Ha ebbe nem fektetünk be, ha elmaradunk - és nagyon elfogadhatatlan, hogy a nemzeti jövedelemnek csak 1 száz alékát költjük kutatásfejlesztésre , akkor sajnos Magyarország véglegesen lemarad. Az, hogy például a GVOPpályázatok sikeresek voltak, mit jelent? Ha igenis megpróbáljuk az egyetemi tanszéki kutatásokat összekötni a kis- és középvállalkozókkal - mert ez a pályázat ezt jelenti, és nagyon örültem, hogy mindenki azt mondta, hogy ez sikeres , akkor íme, mit csinálunk? A magyar szellemi tőkét összekötjük a gazdasági tőkével, és akkor eredményes lesz. A jövőt illetően éppen Bencsik parlamenti képviselő úr mon dta, hogy örömmel észlelte, hogy az egyetemeken, a tanszékeken a külső kis- és középvállalkozásokkal, tehát a gazdasággal való kapcsolat jelentősen emelkedett. Igen, mi is ezt észleltük, és ez a jövő. Az akadémiai reformnak, amelyet vezetünk és csinálunk, éppen ez az egyik alappillére: fordulni először - fordultunk az elmúlt 56 év alatt - a társadalom felé. Tessék gondolni a Mindentudás Egyetemére, a tudomány napjának hat hétig tartó, hihetetlen sikeres, több mint 500 rendezvényére, ahol a Tudományos Ismer etterjesztő Társulattól kezdve a minisztériumig, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, mindmind részt vett.
