Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 11 (130. szám) - A 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazásokon hozott döntések végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazások eredményeként szükségessé váló törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat együtt... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz):
964 kellett volna már számolni. A szűrőprogramban való aktív részvétel, a törzskartongondozás, pályázati források nyilván jelenthetnek egyfajta forrásbővülést, de ez közel nem pótolja a kiesett vizitdíjat. S ezzel meg kell kérdeznünk azt, hogy valóban most i s ezzel kezdődike a jövő. Nekünk erről egész más az elképzelésünk, az egészségügy biztonságát nem ez az út fogja jelenteni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Heintz Tamás képviselő úrnak, Fid esz. DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A vasárnapi sikeres ügydöntő népszavazás eredményeként, a kialakult helyzet megoldása okán két törvényjavaslatot tartok a kezemben. V égigolvasva mindkét tervezetet, nyilvánvaló, hogy az egyik, a kormány javaslata a megtorlás, a másik, az ellenzék javaslata pedig a megoldás törvényjavaslata lett. Mindezen állításomat az egyik népszavazási kérdés, a vizitdíj vizsgálatával fogom bizonyítan i. Ezt a népszavazás által most eltörölt sarcot 2007. február 15én vezette be a kormányzat. Ennek értelmében a közel 4 millió kedvezményezett kivételével mindenkinek fizetni kell a felnőttháziorvosi, valamint fogászati ellátás és a szakrendelői ellátás s orán. A gyermekorvosok és a gyermekfogorvosok valamennyi kompenzációt kaptak. Az eltelt egy év tapasztalatai alapján neves és az ellenzékhez egyáltalán nem köthető kórházigazgatók jelentették ki, hogy a vizitdíj bevezetése a szakrendelőkben tetemes, eseten ként több száz milliós veszteséget okozott az intézményeknek. Ennek oka az volt, hogy a vizitdíj hatására a lényegesen lecsökkent betegforgalom miatt hiába jelentkezett bevétel a pénzbehajtásból, az OEPfinanszírozás a kevesebb ellátott miatt csökkent. Eme llett jelentős apparátust és beruházást igényelt a vizitdíj beszedésének lebonyolítása. Kijelenthetjük tehát, hogy a kórházak, szakrendelők vonatkozásában a vizitdíj eltörlése növelni fogja a betegforgalmat és így a szakrendelések OEP által történő közvetl en finanszírozását is; persze csak akkor, ha önök újra nem csökkentik a betegek ellátásának pontértékét. Egészen más a helyzet a felnőttalapellátás, a háziorvosi szolgáltatók finanszírozásával és az ott most visszavonásra kerülő vizitdíj hatásaival. Ehhez azonban meg kell vizsgálnunk, hogyan jutott ilyen veszélyes helyzetbe az alapellátás. A kilencvenes évek közepén bevezetett funkcionális privatizáció nem jelentett mást, mint az addig az önkormányzatoknak juttatott működési költségek vállalkozásoknak tört énő átadását, az állami kötelező feladat, az alapellátás működtetésének magánkézbe adását. Az önkormányzattal és az OEPpel szerződött vállalkozások nem magasabb összegből gazdálkodtak, csak pénzügyi struktúrájuk változott. Beruházhattak a rendelőbe, a pra xis ellátásához nélkülözhetetlen gépjárművet pedig lízingelhették. Bérre sok esetben azonban már nem maradt fedezet, így ma is sokan minimálbéren vagy a közalkalmazotti bértáblában meghatározott összegnek csak töredékéért dolgoznak, mert a praxis bevételei mást nem tesznek lehetővé. A háziorvosi vállalkozások anyagi helyzetének tarthatatlanságát jól jelzi, hogy amíg tíz éve 110 forint körül volt egy pontérték, azaz a kártyapénz alapösszege, addig ma is csak 160 forint körül van. Tíz év alatt mindössze harma dával nőtt a praxisok finanszírozása, miközben jól tudjuk, mennyivel növekedtek a vállalkozások terhei és a közüzemi díjak. A finanszírozás másik alapja, az úgynevezett bázispénz sem emelkedett évek óta. Az utolsó csapást a háziorvosi praxisokra 2006 őszén mérte az egészségügyi kormányzat, amikor megszüntette az alapellátási vállalkozások amortizációs költségét, mely nélkül értelmezhetetlen egy vállalkozás. Ebben a helyzetben érte az alapellátás szolgáltatóit 2007 februárjától a vizitdíj bevezetése, az inté zményesített szankciókkal fenyegetett rendelői járulékbehajtás, mely átlagosan valóban mintegy 25 százalékkal növelte a praxisok bevételét. A kormány által benyújtott törvénymódosítás, mely mindezt nem veszi figyelembe, büntet. Bünteti a betegeket, akik a népszavazáson törölték el ezt a járulékszedést, és bünteti az alapellátás orvosait is, mert betegeikkel együtt el kívánták törölni a vizitdíjat, és ezt vasárnap meg is tették. Azonban az a probléma, hogy 3 millió 200 ezren azért
