Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 11 (130. szám) - A 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazásokon hozott döntések végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazások eredményeként szükségessé váló törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat együtt... - ELNÖK (Mandur László): - DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz,
941 Budapest Business Journalból, én a Financial Times mai számát idézném, amel y nagyon komolyan aggódik a népszavazási eredmények miatt, és a befektetői bizalommal összefüggésben fejezi ki az aggodalmait. Tisztelt Országgyűlés! Egyébként az a meggyőződésem, hogy a választópolgárok az egészségügy kérdéseiben a tettek alapján tudnak í télni. Nem látok más lehetőséget, folytatni kell a megkezdett utat, egyébként pedig sok párbeszéddel, konszenzusteremtő lehetőségekkel kell a reformprogramunkat végezni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönö m szépen, képviselő úr. A sorban következik Pokorni Zoltán, a Fidesz képviselője, de úgy látom, hogy nincs a teremben. Akkor viszont, ha jól látom a monitoromon, kártyával is rendelkezik Horváth Zsolt, a Fidesz képviselője, úgyhogy neki adom meg a szót. Pa rancsoljon! DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, BácsKiskun megye, 2. vk.): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Örültem volna, ha a miniszter asszony itt marad, de nyilván fontos teendői voltak. Szeretnék három olyan kérdésről beszélni, ami szerintem az idő múlása miatt most kiemelten fontos lenne. Az egyik az, hogy az alapellátásban mit kíván kezdeni a Magyar Országgyűlés a kialakult helyzettel; eddig erről nagyon kevés szót hallottunk. (Dr. Vojnik Mária: Ki alakította ki a helyzetet? - Dr. Szabó Zoltán: Tö rténelmileg így alakult!) Varga Mihály elmondta, hogy nekünk van egy megoldási javaslatunk. Ha a megoldási javaslatunkat önök nem fogadják el, rendben van, de akkor tisztelettel, tegyenek más megoldási javaslatot. Azt ugyanis nem lehet elfogadni, hogy mint egy durcás kisgyerek azt mondják, hogy nincs, nem, nem, nem és nem is lesz. Ez nem válasz, tisztelt képviselőtársaim, és meglehetősen nehéz egyébként az előbb elhangzott felszólalások után azzal a gondolattal előállni egy ellenzéki képviselőnek, hogy mind egy, hogy eddig önök mit mondtak, a megoldás mégiscsak az, ha együtt erre a helyzetre jó megoldást találunk. Ha önök azt mondják, hogy a miáltalunk javasolt megoldás nem megfelelő, akkor válasszunk másikat! Nehéz elfogadni olyan érveket, hogy a Magyar Orsz ággyűlés kezét köti a költségvetési törvény. Nem köti, a Magyar Országgyűlés hozza a költségvetési törvényt, feles többséggel. Semmilyen olyan törvényi előírás nincs, tisztelt képviselőtársaim, ami a Magyar Országgyűlés kezét ebben a kérdéskörben megkötné, mindenre lehetőségünk van. Csak halkan jegyzem meg Keller képviselő úrnak, hogy teljesen Házszabályon kívül tárgyalunk pillanatnyilag, abszolút eltéréssel, a túlterjeszkedést is engedélyeztük saját magunknak, és tettük mindezt azért, mert egyébként már ez t a két törvényjavaslatot sem lehetne egyszerre tárgyalni. Ezt is megteheti a Magyar Országgyűlés. Nincsen baj ezzel, csak ne tessenek azt mondani, hogy nincs lehetőségünk, ne tessenek másra mutogatni. A parlamenti többségnek minden eszköz a kezében van, h ogy ezt a kérdést rendezze. Ha nem rendezi, akkor az azért van, mert nem akarja rendezni, és ez pillanatnyilag nem rajtunk múlik. Mi partnerek vagyunk hozzá, és azt szeretnénk, ha ezt a kérdést megoldanánk. Az, hogy az egészségügyi kormányzat nem akarja me goldani, megértettük, az üzenetet nagyon hamar elküldték nekünk, még az urnazárás sem történt meg. Felfogtuk. De én azt meg nem vagyok hajlandó elhinni, hogy a Magyar Országgyűlés kormánypárti oldalán kétszáz olyan ember ül, aki nem fogta fel, hogy mi tört ént az országban, és aki nem akar megegyezésre jutni. Kérem szépen, ha ez így van, akkor el kell menni a saját munkájukhoz vissza, mindenkinek van valamilyen foglalkozása, ahonnan idejött. Akkor nem kell itt ülni a parlamentben, akkor el kell menni szépen, és végezni kell a munkájukat, és további boldog, sikeres életet kívánok! Nem egyen, nem ketten önök nagyon sikeres hétköznapi karrierből jöttek az Országgyűlésbe. (TataiTóth András: Oszlasd fel magad!) Képviselőtársaim, nem kötelező a szék, fel lehet bel őle állni - én tudom, én megtettem.
