Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 11 (130. szám) - A 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazásokon hozott döntések végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazások eredményeként szükségessé váló törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat együtt... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VARGA MIHÁLY (Fidesz), a napirendi pont előadója:
917 példa és nemzetköz i példa is arra, hogy a játékadó egy adó, akár ilyen módon is szolgálhat hasznos és fontos célokat. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem értünk egyet azokkal a megnyilvánulásokkal, amelyek azt mondják, hogy olyan helyzet állt elő, amit nem lehet ke zelni. Ennek a helyzetnek a kezelése részben akarat és szándék kérdése. Ahogy előbb a bevezetőben utaltam is rá, a kormányoldalról nem tapasztaljuk, hogy ez a szándék meglenne. Sértődöttséget, dacot, elutasítást tapasztalunk. (TataiTóth András: Ezt már mo ndtad!) , sőt egyfajta büntetését az embereknek, tisztelt TataiTóth úr. De ennél többet is tapasztalunk, ez pedig a következő. Olyan források bukkannak fel, amelyekről korábban nem lett volna tudomásunk, és amely források fedezni tudnák azt a fajta bevétel kiesést, amely ezekben az ágazatokban, az egészségügyben, az oktatásban keletkezik. Tegnap például Horváth Ágnes miniszter asszony, hogy őt idézzem - hiszen jelen is van , azt mondja az egyik kereskedelmi rádió műsorában, hogy mindent megtesznek azért, ho gy a pénztártörvénnyel ne ismétlődhessen meg az, ami a vizitdíj és kórházi napidíj ügyében történt. “A vizitdíj kommunikációjára nagyon keveset költöttünk” - mondta Horváth Ágnes miniszter asszony. Mit jelent ez, tisztelt képviselőtársaim? Növekedni fognak a kormányzati kommunikációs reklám, PRkiadások. A miniszter asszony ebben látja a megoldás egyik kulcsát, növelni kell a propagandaköltséget, igaz, az adófizetők pénzéből, azok pénzéből, akik egyébként nem értettek egyet azzal, ami egészségügyi reform cí mén eddig történt az országban, de hát a miniszter asszony ezt a megoldást látja. Vagy itt van a másik tétel, hogy egy másikat is idézzek: a választások előtt négy nappal jelenti be a kormány, hogy az új tulajdonosi programmal kapcsolatos tájékoztatásra 1, 6 milliárd forintot kívánnak átcsoportosítani. Honnan, tisztelt képviselőtársaim? A költségvetés általános tartalékából, abból a tartalékból, amelyről eddig úgy tudtuk, hogy csak valami rendkívüli kiadást, célt szolgálhat. Ilyen cél volt, mondjuk, annak id ején, a Fideszkormányzás idején, amikor egy árvízhelyzet állt elő, és SzabolcsSzatmárBereg egy jelentős részében újjáépítéseket kellett végrehajtani. Akkor az akkori kormányzat egyébként két nap alatt egy 40 milliárd forintos átcsoportosítást tudott vég rehajtani. Önök most nem ennek a megoldásán gondolkodnak, nem annak a helyzetnek a kezelésén gondolkodnak, ami a népszavazás után előállt, hanem azon gondolkodnak, hogy a kommunikációs kiadásokat, a reklámkiadásokat hogyan tudnák emelni. Csak a népi részvé nyprogramra 1,6 milliárd forint! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez közel annyi, mint amennyit tandíjból akarnak beszedni. Mennyit is vár el, miniszter úr, a tandíjbevételekből? 22,5 milliárd forint közötti összeget, ha jól emlékszem. Az 1,6 milliárd forint, a mit kommunikációra költenek, már önmagában majdnem fedezi azt a teljes összeget, amit egyébként a tandíjból kívánnak beszedni. Ha mindehhez még hozzáteszem, tisztelt képviselőtársaim, hogy igazából nem értjük a kormányt, nem értjük a kormányt, hiszen a gaz dasági növekedés, amely nagyságrendekkel marad el attól, mint ami a környező országokat jellemzi, ha annak a forrásait számításba vennénk, akkor egész egyszerűen eltörpülne az a kiadási összeg, amelyről ma a parlamentben vitatkozunk. Gondoljanak csak bele: ha a magyar bruttó hazai termék csak 1 százalékkal magasabb növekedési pályán van, ez azt jelenti, hogy a bruttó hazai termék körülbelül 250 milliárd forinttal magasabb. Ebből a központi költségvetésbe adó- és járulékbevételeken keresztül visszafolyik 130150 milliárd forint. Az az alapvető baj, hogy Magyarország padlóra került. Az az alapvető baj, amiről az egyik mai angol nyelvű lap is ír, hogy Magyarország Európa beteg embere lett. Az a kormányzat, amely önök mögött van, az a hatéves teljesítmény Magyar országot padlóra küldte. Ebből a szempontból tehát a kormányzati alkalmasság kérdőjeleződik meg akkor, amikor álkérdésekkel, kommunikációs ügyekkel és a népszavazáson részt vett emberekre való megsértődéssel válaszolnak a március 9i eseményekre. Tehát, ti sztelt képviselőtársaim, az alapvető gond, amihez végül is eljutunk, a kormányzati munka alkalmatlansága, az a teljesítmény, amely az elmúlt hat évben önöket jellemezte.
