Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 11 (121. szám) - Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény népszavazásra bocsátásának elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
92 De ha megnézzük az alkotmány 26. §ának (3) bekezdését, akkor teljes egyértelm űséggel láthatjuk azt, hogy ha a visszaküldött törvényt elfogadja az Országgyűlés, akkor azt a házelnöknek meg kell küldeni a köztársasági elnök számára, és a köztársasági elnök köteles azt aláírni és öt napon belül kihirdetni. Ez egy olyan strikt szabály, hogy az Alkotmánybíróság 62/2003as döntése kizárja azt, hogy ilyenkor a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz forduljon, még abban az esetben is, ha a visszaküldött törvényt oly módon módosítja, illetőleg egészíti ki a parlament, hogy az alkotmánysér tő rendelkezést tartalmaz. Noha, ehhez az alkotmánybírósági döntéshez 5 különvéleményt is csatoltak, a többség, 6 alkotmánybíró úgy foglalt állást, hogy még súlyos alkotmányellenesség esetében is kötelező a köztársasági elnöknek kihirdetni a visszaküldött és ismételten elfogadott törvényt. Ez a helyzet jelenleg is. Ennek következtében nincs is jelen pillanatban alkotmányos lehetőségünk arra, hogy ezt a törvényt népszavazásra bocsássuk. Hozzá kell tennem, hogy a 26. § egyébként még számos alkotmányjogi probl émát hordoz. Ilyen például az, hogy mi a helyzet akkor, ha a népszavazás megerősít egy törvényt, de a köztársasági elnöknek vannak észrevételei. Visszaküldhetie vagy nem küldheti vissza az észrevételei közlésével? Megerősítette a törvényt a nép, fordulhate a köztársasági elnök ezt követően az Alkotmánybírósághoz? Mindezeket a problémákat tisztáznunk kell. Alkotmánybírósági döntések nyomán az egész népszavazási joganyag teljes felülvizsgálata elkerülhetetlennek látszik. Meg kell vizsgálnunk azt, hogy hány aláírás szükséges, ez lehet, hogy nem 200 ezer, hanem 300 ezer; legyenek vagy nem legyeneke tiltott tárgyak; hogyan állapítsuk meg ismételten az érvényességi, illetőleg az eredményességi küszöböt. Közismert, hogy jelenleg nincs érvényességi küszöb. Szüksé ges az is, hogy ezeknek a jogintézményeknek az egymáshoz való viszonyát rendezzük. Lenne tehát rendkívül sok feladatunk, és elméletileg azt sem zárom ki, hogy az idén még egy népszavazásra sor kerül, amely - mint korábban már említettem - megerősít minket abban, hogy nem kívánunk többbiztosítós rendszert. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kétperces felszólalásra kért lehetőséget Nagy Kálmán képviselő úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Egy demokratikus pártnak a legfontosabb igénye nem lehet más, mint a döntési jog szabadságának a kitel jesítése. Ismerjük azt a mondást, hogy nem értek veled egyet, de mindent elkövetek, hogy véleményt nyilváníthass. Önök az előbb kijelentették, hogy nem értenek velünk egyet, és most arról beszélnek, hogy nem is nyilváníthatunk véleményt. (Felzúdulás az MSZ P soraiban.) És mi a társadalomnak azon részéhez tartozunk, akik ki szeretnék nyilvánítani a véleményüket. A törvény hosszú utat járt be, magas tudományos teljesítményként minősítették, a kompromisszum diadalának. A folyamat azonban egyértelmű en belterjes volt, két párt kötélhúzása. Az Albert házaspár pedig nem a többbiztosítós modellről kért népszavazást - bár az én meggyőződésem az, hogy ez többbiztosítós modell, ami most a biztosításról szól , hanem arról, hogy magántőkét bevonjanake a b iztosítási rendszerbe. Ne felejtsék el ezt, és azt, hogy aki azt mondja, hogy egy mocsár lecsapolásánál nem kérdezzük meg a békákat, az nem a demokrácia kiteljesítésén munkálkodik. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) :
