Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 11 (130. szám) - Beszámoló a magyar tudomány helyzetéről 2003-2004; beszámoló a magyar tudomány helyzetéről 2005-2006, valamint a magyar tudomány helyzetéről 2003-2004. és a magyar tudomány helyzetéről 2005-2006. szóló beszámolók elfogadásáról szóló országgyűlési hatá... - ALMÁSSY KORNÉL, az MDF képviselőcsoportja részéről:
907 ALMÁSSY KORNÉL , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt akadémiai Elnök Úr! A Magyar Demokrata Fórum nevében én is szeretném megköszönni ezt az igen szí nvonalas és őszinte jelentést, amit olvashattunk és amit tárgyalhat a Magyar Országgyűlés. A Magyar Demokrata Fórum úgy látja, hogy a kutatásfejlesztés állapota, a tudomány állapota hűen tükrözi az ország gazdasági versenyképességét, és a kutatásfejleszt és támogatása a gazdasági versenyképességünk növelésének a motorja is lehet egyben. Ebben az anyagban nagyon őszinte képet kapunk a magyar tudomány helyzetéről, a magyar tudomány lehetőségeiről. Azt gondolom, hogy azok az eredmények, amelyeket ebben a jele ntésben olvashatunk, annak tükrében, hogy a magyar gazdaság milyen problémákkal küzd, a magyar egyetemek, főiskolák, magyar kutatóintézetek milyen problémákkal küzdenek, ezeknek a számoknak, ezeknek az adatoknak és tényeknek a tükrében azok az eredmények, amelyeket a magyar tudomány, magyar tudományos élet, a Magyar Tudományos Akadémia tudott prezentálni, kiválóak, előremutatóak és támogatandók. Nagyon örülök, hogy azokra a problémákra, amelyekre a jelentés fölhívta a figyelmet, itt az Országgyűlésben is ha sonlóan reagáltak a képviselőtársaim. (11.50) Bízom benne, hogy azok a problémák, amelyek ebben a jelentésben megjelennek, a kormány figyelmét is föl fogják kelteni. Én azért szépen sorra mennék a problémákon, mert azt gondolom, nem lehet ezt elégszer elmo ndani, hogy milyen fontos és milyen jelentős dolog lenne, ha a magyar kormányzat - a mindenkori magyar kormányzat, teszem hozzá - a kutatásfejlesztésre nagyobb figyelmet fordítana, mert valóban, a kutatásfejlesztés a gazdasági versenyképességünk nagynag y támogatója lenne, és főképpen egy olyan helyzetben, amikor Magyarország gazdasági növekedése egyszázalékos, akkor jó lenne elgondolkodni azon, hogy a kutatásfejlesztésre nagyobb forrásokat és nagyobb energiákat kéne fordítani. Kezdem először a K+F ráfor dításokkal. Az Európai Unió átlagában ez 1,9192 százalék, Magyarországon ez 0,80,9 között mozog, elérte már az egy százalékot is, tehát gyakorlatilag mondhatjuk azt, hogy 1 százalék körüli szinten mozog a GDParányos ráfordítás. Ez mindenképpen nagyon el szomorító az Unió átlagát tekintve. Magyarország hátul kullog. És volt ebben a jelentésben olyan adatsor és olyan táblázat, hogy nem a felzárkózó mezőnyben vagyunk, hanem egy olyan mezőnybe kezdünk kerülni a kutatásfejlesztési ráfordítások tekintetében és az ország tudományos élete tekintetében, ami egyre inkább azt mutatja, hogy Magyarország leszakad az Európai Unió átlagához viszonyítva is. Azt is tudjuk, hogy az Európai Uniónak is komoly kihívás a kutatásfejlesztés támogatása, hiszen szeretnénk verseny képesek lenni Japánnal, az Egyesült Államokkal, de ehhez az is nagyon fontos, hogy az Európai Unión belül az újonnan csatlakozott országoknak a kutatásfejlesztési támogatása, hozzájárulása is növekedjen. Azt gondolom, hogy ezeket az aggasztó számokat mind enképpen ki kell javítania a kormányzatnak. Ami még nagyon érdekes ebben az anyagban, ami világosan mutatja, hogy Magyarországon a K+F ráfordításoknak a struktúrája sem megfelelő, hiszen miközben az Európai Unióban 54,5 százalékát az üzleti, vállalati szek tor teszi ki a K+F ráfordításoknak, Magyarországon ez 39 százalék. Elismerem, hogy a kormányzat tett lépéseket annak érdekében, hiszen a GVOPpályázatokon ezt láthattuk, hogy a vállalkozói szektort hozzuk helyzetbe a kutatásfejlesztési támogatások odaítél ésével, azonban azt gondoljuk, hogy itt nagyobb adókedvezményekre, nagyobb kormányzati inspirálásra lenne szükség arra vonatkozóan, hogy serkentsük a gazdaság vállalkozó kedvét, hogy fektessenek be a kutatásfejlesztésbe. Magyarországon ez az arány teljese n fordított, és Magyarországon ma is inkább az egyetemek, főiskolák végeznek nagyobb részt a
