Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 11 (130. szám) - Beszámoló a magyar tudomány helyzetéről 2003-2004; beszámoló a magyar tudomány helyzetéről 2005-2006, valamint a magyar tudomány helyzetéről 2003-2004. és a magyar tudomány helyzetéről 2005-2006. szóló beszámolók elfogadásáról szóló országgyűlési hatá... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
901 magyar tudomány alkotói számára megfelelő körülményeket biztosítsanak ahhoz, hogy a magyar tudomány alkotói hozzájárulhassanak az emberiség tudásának fejlesztéséhez, növeléséhez. Hiszen sokan elmondták, globalizált világban élünk, ennek a globalizált világnak számos jó és persze számos kevésbé jó vetületével, részével. Nem kétséges, hogy egy országnak ahhoz, hogy élvezze más országok tudományos intézményeinek eredményeit, magának is hozzá kell járulnia ahhoz, amit az emberiség, a világ tudásának nevezünk. Fel kell tennünk tehát a kérdést - és ez a jelentés választ is ad erre a kérdésre , hozzájárulte Magyarország az elmúlt kettő vagy négy évben - attól függ, hogy a két- vagy négyévi jelentést együtt tárgyaljuke - ahhoz, hogy súlyának, erejének, lehetőségeinek megfelelően hozzájáruljon az emberiség tudásához. Azt gondolom, hogy a válasz igen. Elegendő megnézni például ennek a jelentésnek a 33. oldalát, amely a magyar tudományos életben létrehozott eredmények idézettségét mutatja tudományterületenként. Miért hozom ide az idézettséget? Nag yon sokat beszéltünk eddig a tudomány közvetlen hasznáról. Én ebben osztom Szabó Zoltán képviselőtársam véleményét, hogy néha talán a gazdaság rosszabb teljesítménye idején szeretjük azt mondani, hogy majd a tudomány megoldja ezeket a kérdéseket - nem fogj a egyedül megoldani. A tudomány arra szolgál, hogy jobban megismerjük a világot, és ezt az ismeretet közvetve vagy közvetlenül felhasználva jobbá tegyük életünket. A tudományos idézettség egy dolgot mindenképpen mutat: mennyire tartanak minket számon a vil ágon, mennyire ismernek el minket tudós nemzetként. S ha ezt megnézzük, akkor azt láthatjuk, hogy sok tudományterületen elismernek minket. Elismernek minket a matematikától a fizikán keresztül az idegtudományokig. Vannak olyan területek, ahol egészen kimag asló a magyar tudósok teljesítménye. Nemrég nem tudományos folyóiratban, tehát hetilapban is megjelentek a magyar tudomány kiváló képviselőinek idézettségi és egyéb adatai. Láthattuk azt, hogy Magyarországon, hála istennek, sokan vannak, akiket a világ eli smer, méltányol, számon tart. Ennek örülnünk kell - a magyar tudomány sikere Magyarország sikere; a magyar tudomány sikere a magyar nemzet sikere. Örülnünk kell ennek a sikernek, de látnunk kell néhány aggasztó jelet is. Természetesen nehéz kilépni valakin ek a különböző szerepeiből. Nekem is néha nehéz kilépnem az egyetemi oktatói szerepből, illetve nem elmondani itt olyan tapasztalatokat, amelyeket egyetemi oktatóként tapasztalok. A magyar tudomány eredményei ma, azt gondolom, elismertek a világban, de súl yos gondokat látok a magyar tudományos utánpótlás tekintetében. (11.20) Tisztelt Képviselőtársaim! Ezért is részben köszönöm azt a támogatást és azt az egyetértést, amely az oktatási és tudományos bizottságban megnyilvánult aziránt, hogy kilé pve egy kicsit a tudományos eredmények közvetlen értékeléséből, nézzük meg azt, hogy mi lesz 5101520 év múlva. Hiszen azt, hogy mi lesz 5152030 év múlva, az most az iskolákban dől el. Hogy az ország legtehetségesebb fiataljainak érdeklődését sikerüle a tudomány, az alkotómunka irányába fordítani - nem azt mondom ezzel, hogy csak a tudomány az alkotómunka , sikerüle tehát a tudomány és az alkotómunka irányába fordítani, ezen múlik az, hogy a magyar tudomány hogyan produkál majd 510152030 év múlv a. Itt látom az egyik legjelentősebb felelősségünket, és a parlament oktatási és tudományos bizottságának elnöke említette azt a javaslatot, amelyet a bizottság megfogalmazott. Én ennek egy pontját hadd emeljem ki külön, ez pedig a tudományos műveltség sze repe a közéletben. Ma nagyon sok kérdésben kell dönteniük az állampolgároknak, kell döntenünk, amelyek kellő mérlegeléséhez műveltségre, tudásra van szükség. Dönteni kell környezetvédelmi kérdésekben. Ehhez szükség van arra az alapvető természetismereti tu dásra, amely nem föltétlenül a vasgyártás részleteit jelenti vagy valamilyen bonyolult matematikai képleteket, de azt mégiscsak, hogy az adott környezetvédelmi kérdésben, adott energetikai kérdésben az állampolgárok nagy többsége felelősséggel tudjon vélem ényt nyilvánítani; legyen ez a véleménynyilvánításnak bármilyen formája, választások, szavazás vagy véleménynyilvánítás bármilyen kérdésről.
