Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 11 (130. szám) - Beszámoló a magyar tudomány helyzetéről 2003-2004; beszámoló a magyar tudomány helyzetéről 2005-2006, valamint a magyar tudomány helyzetéről 2003-2004. és a magyar tudomány helyzetéről 2005-2006. szóló beszámolók elfogadásáról szóló országgyűlési hatá... - ELNÖK (dr. Áder János): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár:
895 Európa is keresi az utat. Azt látjuk, hogy az az út, amit kijelöltünk a lisszaboni stratégiáb an, miközben céljaiban helyes, nem feltétlenül hoz eredményt, részben azért, mert másfajta kulturális, illetve a tudománnyal kapcsolatos megközelítésre épülő modellek gyakran mechanikus átvételére épített. Érdemes megfontolni, illetve kitalálni, hogy mi a tudomány, az innováció fejlesztésének európai útja. Ha találunk ilyen európai utat, akkor ebben a magyar megoldásoknak, a magyar tudományfejlesztési innovációnak biztosan nagyon komoly szerepe lesz. Úgy látom, Európának ebből a részéből kell hogy jöjjenek az új megoldások, az új megközelítések. A skandináv országok tudományos teljesítménye harmincnegyven évvel ezelőtt még nem volt kiemelkedő, ezek az országok akkor még nem voltak fent a tudomány és innováció térképén, mégis találtak olyan megoldásokat, ame lyek a kilencvenes és kétezres években kiemelkedővé, éltanulóvá tették őket. Azt gondolom, hogy az újonnan csatlakozott uniós országok feladata az, hogy megtalálják az újabb európai innovációs és kutatási modellt. Ami az oktatási összefüggéseket érinti: en gedjék meg, hogy a kormány nevében nagyon határozottan támogatásról biztosítsam ezeket a törekvéseket mind a felsőoktatás területén, ahol a minőség emelése és a tudományos kutatás számára jobban felhasználható ismeretek, tudományterületek előtérbe állítása fontos és közös feladatunk, mind a közoktatás területén. Hadd térjek ki arra is, hogy az új tudás programjának egyik fontos területe a természettudományos oktatás megújítása. Ehhez örömmel vesszük az oktatási és tudományos bizottság által megfogalmazott n agyon konkrét elképzeléseket és javaslatokat, és azt kérjük, hogy ebben a vitában vegyenek részt a parlamenti erők, de azt is kérjük, hogy legyen partnerünk a Tudományos Akadémia, s nemcsak a természettudományos oktatás, hanem a közoktatás megújítására von atkozó törekvések tekintetében általában is. Tehát azt ajánljuk, azt kérjük, beszéljünk arról, hogy hogyan tehető élhetőbbé, hatékonyabbá az oktatási rendszer, és hogyan találunk benne olyan megoldásokat, amelyek aztán megalapozzák a tudásalapú társadalom, a tudásalapú gazdaság lehetőségét, megalapozzák azt a szellemi kapacitást, amelyik képes sikeressé tenni egy ilyen programot. Tisztelt Ház! Sokat beszéltünk a tudománypolitikai viták kapcsán az elmúlt időszakban az intézményrendszerről, a szervezetrendsze rről. Sokat beszéltünk arról, hogyan kell átalakítani, fejleszteni ezt az intézményrendszert annak érdekében, hogy azok a hidak, amelyekről elnök úr beszélt - hidak a tudomány és a társadalom között, hidak az üzleti szféra és az állami szféra között a tudo mány területén, hidak az állami szférán belül az akadémiai kutatóhálózat és a felsőoktatási kutatóhálózat között , hogyan erősíthetők, hogyan tehetők sikeresebbé. Ha az ember megnézi, mi tette sikeressé a finn modellt, azt látja, ennek az egyik legfontosa bb eleme - ha nem a legfontosabb , hogy intézményrendszerben, ösztönzőrendszerben is megteremtették a feltételeit annak, hogy együtt hogyan működnek jól a különböző szereplők, nem megsértve az autonómiájukat, nem központosítva a rendszert, mert a tudomány os kutatás, a fejlesztés nem viseli el a központosítást, nem viseli el azt, ha egyetlen helyről, egy minisztériumból, egy szervezetből kívánják az egészét irányítani, hiszen ez egy sokfajta szempontú, sokfajta érdekű rendszer; hanem éppen ellenkezőleg: koo rdinálva, összehangolva, összeillesztve a különböző törekvéseket lehet egy hatékony és jól működő intézményrendszert teremteni. Amikor a kormány elfogadta az összes szereplő támogatásával és együttműködésével a tudomány- és technológiapolitikát összehangol ó stratégiát, akkor arra tett vállalást, hogy kialakítja és létrehozza ezt az intézményrendszert, hogy kialakít egy olyan intézményrendszert, amely képes hatékonyan összehangolni a törekvéseket és egyesíteni az erőforrásokat. Ugyanakkor jogosnak fogadom el azt a kritikát, amelyik azt mondja, hogy ez késedelmesen történik, hogy nem elég gyors ez a folyamat. Magunk is arra törekszünk, hogy a kormányzati egyeztetések és az ehhez kapcsolódó kormányon kívüli egyeztetések felgyorsításával a lehető leggyorsabban h ozzuk meg azokat az intézkedéseket, amelyek a tudomány- és technológiapolitikai