Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 11 (130. szám) - Beszámoló a magyar tudomány helyzetéről 2003-2004; beszámoló a magyar tudomány helyzetéről 2005-2006, valamint a magyar tudomány helyzetéről 2003-2004. és a magyar tudomány helyzetéről 2005-2006. szóló beszámolók elfogadásáról szóló országgyűlési hatá... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZABÓ ZOLTÁN, az oktatási és tudományos bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
892 célja. Ahogyan az imént elmondottam volt, mint a számelmélet esetében, alapvető felismerések, alapvető és látszólag semmire nem jó, a gyakorlati él etben semmire nem használható felismerések válnak egyik pillanatról a másikra hasznossá. A másik irányát a tudománynak, a tudományos élet hasznosulásának megint csak egy, korábbi szakmámból származó matematikai példával tudnám érzékeltetni. A tudományos bu lvársajtó, a tudományos lektűrök szintjén közismert az úgynevezett Fermatsejtés, egy nagyon egyszerűen megfogalmazható matematikai probléma, amelyet közel fél évezreddel ezelőtt fogalmazott meg egy francia, egyébként jogász, de műkedvelő szinten matematik ával foglalkozó egyén, Pierre de Fermat, és magát a tényt odaírta egy matematikával foglalkozó értekezés margójára, azzal, hogy a tény bizonyítására nagyon szellemes utat talált, csak sajnos nincs elég hely arra, hogy ideírja. Tisztelt Ház! A matematika je lentős része, a mai modern matematika jelentős része abból nőtt ki, hogy a matematikusok 500 éven keresztül próbálták megtalálni azt a bizonyítást - egyébként minden bizonnyal téves bizonyítást , amelyre Fermat gondolhatott annak idején; az egész algebra, a számelmélet jelentős része és így tovább, és így tovább, mindaz, amit ma egyébként nagyon sok mindenre használunk, abból nőtt ki, hogy ezt megpróbálták megoldani. Tehát a tudománynak van egy másik fajta hasznosulási útja, amikor nem maga a felismerés, n em maga a felismerésben foglalt tény az, ami hasznos, hanem azok az ismeretek, amelyekhez a felismeréshez vezető úton jutott az emberiség. Tisztelt Ház! Mindazonáltal a bizottság ülésén ennél lényegesen több hangzott el, és a hátralevő időben ezekről szere tnék beszélni. A bizottság úgy döntött, hogy mindarról, amit rögzített, mindarról, amiben megállapodott, mindarról, amit a vita során érintett és amiben egyetértésre jutott, egy állásfoglalást fogad el, amely állásfoglalást egyébként megküldtünk a házelnök nek, a társbizottságoknak, és minden képviselőtársunknak rendelkezésére áll. Ez a tudomány- és technológiapolitika legsürgetőbb feladatait foglalja össze; kelle mondanom, hogy nem túl távol attól a szemlélettől, amit a Tudományos Akadémia két jelentése ta rtalmaz. Az állásfoglalás - Jókai óta ez már szokás a magyar közéletben - 12 pontból áll, és lényegében három témára összpontosítható. Az egyik, hogy milyen sürgető teendők volnának szigorúan csak a tudományosság, a tudomány érdekében a köz- és felsőoktatá sban, milyen sürgető teendők volnának a tudományos kutatásifejlesztési, innovációs intézményrendszerben, és a pénz a legkevesebb, de milyen sürgető feladatok volnának a finanszírozásban. (10.30) Tisztelt Ház! A bizottság úgy látja, hogy nagyon fontos, üdvözlendő, általában is szinte minden pontban üdvözölte az elmúlt évben, években tapasztalható elmozdulás irányát; úgy látta, hogy a tudománnyal, a tudomány- és technológiapolitikával kapcsolatos lépések jó irányúak, a folyamatok jó irányb a haladnak, de szinte minden esetben azt kifogásolta, hogy távolról sem elég gyorsan. A változás szükségessége vitathatatlan, a változás szükségességét fel is ismertük, a változás sebessége az, ami egyelőre nem megfelelő. A bizottság tehát úgy látta, hogy örömteliek azok a törekvések, amelyek a közoktatásban kívánnak több figyelmet és nem utolsósorban forrást rendelni a természettudományos oktatáshoz, képzéshez, hogy a közoktatásban szükség volna olyan lépésekre vagy legalábbis olyan lépések megfontolására, amelyek a természettudományos tárgyak oktatásának, illetőleg számonkérésének integráltabb formáit próbálnák kialakítani, ha másképp nem, először legalább kísérleti jelleggel. Csak zárójelben teszem hozzá, hogy negyedszázaddal ezelőtt született meg a Magya r Tudományos Akadémiának egy, a teljes közoktatás minden területére, tehát nem csak a természettudományra vonatkozó állásfoglalása, a teljes oktatás átalakítására vonatkozó állásfoglalása. A természettudományos részt éppen Marx György professzor fogalmazta meg, és abban már szerepel ez a - legalábbis a közoktatás alsóbb szintjein integrált módon, egyébként a természet létező egységét tükröző módon folytatott - természettudományos oktatás.
