Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 10 (129. szám) - A nemzeti éghajlat-változási stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - BENCSIK JÁNOS (Fidesz):
862 hogy az anyag mennyiben szolgálja az éghajlatváltozási stra tégia hazai megvalósulását, valamint mennyiben tér el a tisztelt kormányzat napi gyakorlata az éghajlatváltozási stratégiában megfogalmazottaktól. Tisztelt képviselőtársaim, ha fontosnak tartjuk azt, hogy rangsoroljuk a feladatainkat, akkor első helyre tu lajdonképpen azt tesszük, hogy az alkalmazkodás területén csak akkor van esélyünk pozitív eredmények elérésére, ha a klímatudatosságot erősítjük. (18.40) A kormányzati anyagban a nemzeti éghajlatváltozási stratégiában a sorrend úgy került meghatározá sra, hogy első a kibocsátáscsökkentés, második helyen áll az alkalmazkodás, és a harmadik helyen áll a klímatudatosság erősítése. Azt az álláspontot képviseljük, hogy elsősorban a klímatudatosság erősítésére van szükség, másodsorban pedig természetesen arr a kell hangsúlyt fektetni, hogy a már itt lévő, velünk együtt élő változásokhoz alkalmazkodjunk. Ez nemzetbiztonsági kérdés is egyben. Harmadsorban - és persze mindhárom kérdés egyenrangúként kell szerepeljen a stratégiában - fontos szerepet tulajdonítunk a kibocsátáscsökkentésnek, amire vonatkozóan az Európai Bizottság is kötelező érvényű elvárásokat fogalmazott meg minden tagállam, így Magyarország számára is. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Bizottság 2007 júniusában meghozott döntése alapján a klím apolitikát be kell építeni a fejlesztéspolitikába is, azaz a kohéziós politika egyik központi elemévé kell tenni. Más szóval a klímaváltozással kapcsolatos beavatkozásokat nem önállóan kell tervezni és végrehajtani, hanem szerves egységben a közösségi forr ású tervezésekkel és fejlesztésekkel. Mindez egyben azt is jelenti, hogy az Új Magyarország fejlesztési tervet is ezen az új közösségi szemüvegen keresztül kell megvizsgálni és a szükséges korrekciókat elvégezni. Képviselőcsoportunk tudomásul veszi, hogy a kibocsátáscsökkentés területén az Európai Bizottság által meghatározott kvóták alapján kell kötelezettségeinket teljesíteni. Úgy látjuk, hogy a kibocsátáscsökkentési erőfeszítések korai és fokozatos bevezetésével elkerülhetővé válna egy későbbi sokkhatás, amely egy hirtelen csökkentési kényszerrel járna együtt. Ezért a FideszMagyar Polgári Szövetség azon az állásponton van, hogy a kibocsátáscsökkentési kötelezettségeink teljesítését haladéktalanul meg kell kezdeni. A legcélravezetőbb eszközöknek az energi ahatékonyság és az energiatakarékosság növelését, valamint a megújuló energiaforrások térnyerését tartjuk. Az uniós előírásoknak megfelelően Magyarországnak a következő nyolc esztendőben évi legalább egy százalékkal kell csökkentenie a fajlagos energiafelh asználását. Úgy tűnik, hogy a kormányzat még nem szembesült azzal, hogy hamarosan két évtizedre fog eldőlni, mekkora mozgástere lesz a magyar gazdaságnak a szennyezési kvótarendszert illetően. Az Európai Bizottság az új kvótaszabályozás báziséveként a 2005ös esztendőt határozta meg, amely Magyarország számára korántsem mondható kedvezőnek, hiszen időközben lefektettük egy modern technológiát képviselő gazdaság alapjait. Ebből következően nem rendelkezünk tartalékkal, hogy a szigorúbb kvótarendszer mellett is tovább növelhessük Magyarország gazdasági teljesítményét. Annak érdekében, hogy az ipar területén ne kelljen szembesülnünk az energiaszükséglet növekedésével, elsősorban olyan iparágak magyarországi megjelenését kell támogatnunk, amelyek alacsony energi aintenzitású és ezzel együtt magas hozzáadott értékkel rendelkező technológiák meghonosodását eredményezik. Ennek megfelelően haladéktalanul át kell alakítani a kormány által jelenleg alkalmazott támogatási gyakorlatot. Itt jegyezném meg azt is, hogy a kib ocsátás mérséklése és az alkalmazkodás kényszere új munkahelyeket is teremthet, hiszen a környezeti ipar a következő húsz esztendő stratégiai ágazata lesz. Ahhoz viszont, hogy Magyarország ezen előnyökből részesülhessen, kiemelten kell támogatni a Magyar T udományos Akadémia kutatási programjait, és adókedvezmények biztosításával kell ösztönözni a termelő vállalkozásokat az innovációt eredményező kutatásfejlesztési tevékenységek
