Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 11 (121. szám) - Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény népszavazásra bocsátásának elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
85 erre a törvényhelyre hivatkozva szabályozta eredetileg a kérdést. Az alkotmányba az 1997. évi LIX. törvény iktatta be az erre vonatkozó rendelkezést, és ezt követően az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény szintén szabályo zta az alkotmánynak megfelelően a kérdést. Ezt követően módosult a Házszabály is, és nyerte el jelenlegi formáját. Tizenkilenc éve adott tehát a lehetőség, de eddig senki sem élt ezzel a lehetőséggel. Talán ezért sem tűnt fel senkinek, így az Országgyűlés tagjainak, a képviselőknek sem, hogy a jogi szabályozás milyen hiányosságokkal, ellentmondásokkal küzd. Az alkotmány összesen egy mondatot tartalmaz a kérdésről, a 26. § (6) bekezdése, mely szerint a népszavazásra bocsátott törvényt a köztársasági elnök cs ak akkor írja alá, ha azt a népszavazás megerősítette. A népszavazási törvény szintén roppant szűkszavúan foglalkozik ezzel, a 8. § (4) bekezdése szerint az Országgyűlés által már elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvény megerősíté séről elrendelt népszavazás ügydöntő. A Házszabály két bekezdést tartalmaz, de ez a két bekezdés is ellentmond egymásnak, hiszen egyszer azt mondja ki a Házszabály, hogy erről a kérdésről a zárószavazást követő ülésen kell dönteni, ugyanakkor a (2) bekezdé s pedig azt mondja ki, hogy a határozati javaslat tárgyalásának megfelelő szabályokat kell alkalmazni. Nem véletlen, hogy most is el kellett térnünk a Házszabálytól, hogy egyáltalán foglalkozhassunk ezzel a kérdéssel. Érdemes tehát legalább házszabályi szi nten átgondolnunk a szükséges módosításokat, de valószínű, hogy érdemes lenne az alkotmány és a népszavazási törvény szabályait is kiegészíteni. Felmerül a kérdés, hogy miért nem használtuk eddig ezt a jogintézményt. Úgy gondolom, hogy ez a jogintézmény al apvetően nem ellenzéki műfaj. (18.00) Nem véletlen, hogy a Házszabály a törvény megerősítéséről és nem megtámadásáról szól. Az sem véletlen, hogy ezt a kérdést feles többséggel lehet eldönteni. A mindenkori kormánytöbbség döntésén múlik, hogy kívánjae a t örvény megerősítését. Három megjegyzést szeretnék tenni. Az egyik: a kezdeményezés alkotmányossági problémákat is felvet, hiszen itt már egy, a köztársasági elnök által visszaküldött törvényről van szó, amelyet az alkotmány szerint ha az Országgyűlés újból elfogad, a köztársasági elnök köteles öt napon belül kihirdetni. A másik: azt sem tartom véletlennek, hogy nem a decemberi zárószavazást megelőzően kezdeményezték az ellenzéki pártok ezt a népszavazást, hanem csak most - akkor nyilván nekik sem jutott esz ükbe, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel. Ez számomra legalábbis a felvetés komolyságát megkérdőjelezi. Végül a frakcióvezető úr beszélt az Albert házaspár kezdeményezéséről. Szeretném leszögezni - és biztos vagyok benne, hogy ezzel Navracsics Tibor teljese n tisztában van , az a kezdeményezés nem erre a törvényre vonatkozik, egész másról szól. Tehát ha lesz is népszavazás, erre a törvényre nem vonatkozhat. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem?) Mindezektől függetlenül szeretném tájékoztatni önöket arról, hog y a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja a döntés felelősségét nem kívánja elhárítani magától, és ezért nemmel fogunk szavazni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Felszólalásr a következik Salamon László képviselő úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjából. Képviselő úr! DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A népszavazási kezdeményezésünkkel kap csolatosan röviden néhány fontos szempontot szeretnék a figyelmükbe ajánlani. A kezdeményezés lehetőségét tíz év óta az országos népszavazásról és népi
