Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 10 (129. szám) - Dr. Horváth Zsolt (Fidesz, Bács-Kiskun megye, 2. vk.) - az egészségügy miniszterhez - “A miniszteri széftől a miniszteri székig II.” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz,
835 Csak nagyon röviden szeretnék arra utalni, amit most mondott a képviselő úr. Azt gondolom, hogy a mezőgazdasági minisztérium irányítása nagyon komoly szakmai feladat, és az ebben részt vevők nagyon komoly szakmai háttérrel kell hogy rendelkezzenek. Volt ol yan időszak a szabadon választott magyar parlament idején, amikor nem szakemberek irányították ezt a minisztériumot, áldásos tevékenységüket és hatásukat hosszú ideig élveztük utána. Most azt gondolom, hogy amiatt, hogy valaki agrárcsaládból származik, és agrárvállalkozásokból jön a minisztériumba dolgozni - fiatalemberekről, 2730 éves emberekről van szó, akik rendkívül szorgalmasan és nagy hozzáértéssel végzik a munkájukat, hiszen az elsők közt tudtuk éppen az ő tevékenységüknek megfelelően a hétéves agrá rfejlesztési tervet is beadni , ők jó helyről jöttek, nem árt nekik, hogy ismerik a szakmát, és nem keverik össze, mondjuk, az egyes állatokat egymással. Azt gondolom, hogy nem árt ez a szakismeret, ha viszont onnan jöttek, akkor nyilván agrárvállalkozási gyökereik is vannak. Továbbra is elsősorban rájuk számítok a szakemberutánpótlásban. (Taps az MSZP soraiból.) (16.30) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, miniszter úr. Dr. Horváth Zsolt (Fidesz, BácsKiskun megye, 2. vk.) - az egészségügy miniszterhez - “A miniszteri széftől a miniszteri székig II.” címmel ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Horváth Zsolt, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni az egészségügyi miniszternek: “A miniszteri széftől a miniszteri székig II.” címmel. Megadom a szót Horváth Zsolt képviselő úrnak. DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, BácsKiskun megye, 2. vk.): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Miniszter Asszony! Képviselőtársaim! Bár az előttem szóló képviselők már feltették a kérdést, kénytelen le szek megismételni, mert miniszter asszony nagyon sok fontos dolgot válaszolt, csak éppen arra a kérdésre nem válaszolt, hogy hogyan képzeli a folytatást most, hogy a népszavazás megszüntette a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. Maga a vizitdíj, meggyőződés em, és ennek itt, a parlamentben is sokszor hangot adtunk, az alapellátásban inkább káros, mint hasznos eszköz. A világ számos országában létezik, és egyre több olyan ország van, amelyik azon gondolkodik, hogy ezt az eszközt megszünteti az alapellátásban. Például Hollandia már megtette, és mások is ezen gondolkodnak, miniszter asszony, mert az első hozzáférés beszűkítése a későbbiekben növeli a rendszer kiadásait. Az erről szóló tanulmányokat ön bizonyára ismeri. Éppen ezért azt gondolom, hogy pusztán csak leegyszerűsítésként kezelni azt, hogy a vizitdíj megszüntetése mennyiben volt az egészségügy számára szerencsés vagy nem szerencsés, nem helytálló. A vizitdíj megszüntetése az én meggyőződésem szerint szakmai okokból is helyes volt, nem csak amiatt, hogy a z emberekkel kétszer fizettetik meg ugyanazt. Tehát kérdezem miniszter asszonytól, mivel az egészségügyi alapellátásban, akár elismeri ön most, akár nem, de a költségvetési vitában világos volt, bekalkulálták a vizitdíj bevételét a háziorvosi praxisok jöve delmébe, ennek következtében ezt a kieső díjat, azt gondolom, kötelessége pótolni a mindenkori kormányzatnak. Arra volnék tisztelettel kíváncsi, hogy ezt a pótlást hogyan tervezi végrehajtani miniszter asszony, mely költségvetési forrásokat fogadja el az i dei évre, illetve mely forrásokat jelöl meg 2009re.
