Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 4 (128. szám) - A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
777 minél szélesebb bázison, minél több lábon, minél sokszínűbb forrásra támaszkodjon az ország energiaellátása. Azonban - és ez kritika kíván lenni - nem feltétlenül a benyújtott dokumentumok, hanem bizonyos megközelítések vonatkozásában nem tartom helyesne k, hogy Magyarországon léteznek politikai tabuk. Léteznek olyan előítéletek, amelyek alapján bizonyos témák föl sem vethetők. Vagy léteznek olyan divatok, amelyek bizonyos forrásokat előtérbe tolnak másokkal szemben. Tökéletesen osztom Ángyán képviselőtárs am álláspontját, hogy a biomasszafelhasználást illetően az a helyénvaló megközelítés, hogy csak langsam. Tehát egyáltalán nem biztos, hogy a fosszilis energia szükségszerű visszaszorítása a biomasszával a legüdvözítőbb, és a fenntarthatóságot is figyelemb e véve, annak más jellegű társadalmi összefüggését is figyelembe véve ez a leghatékonyabb eszköz. De félreértés ne essék: akkor, amikor arról beszél akár az Európai Unió is, hogy 13 százalék megújuló energiaforrás vagy 18 százalék megújuló energiaforrás le gyen (Podolák György: 13 százalék.) - 13, bocsánat, elnézést , akkor nem a biomasszára gondol! A megújulók sokszínűek! No de kérem! Ha kiindulunk abból, hogy ami nem fosszilis, az megújuló - bár ebben is vannak időnként viták , akkor mitől szentírás az, hogy ha valaki fölveti az atomenergia kérdését, akkor bizonyos közegben már talán nem is tartozik az úri kaszinó tagjai sorába; de még inkább így van ez, ha a legtisztább megújuló energiaforrás, a vízenergia ügyét vetik föl Magyarországon. Azzal is összefü ggésben, hogy úgy egyébként az éghajlatváltozási stratégiában is kiemelkedő szerepe van egy megváltozott logikájú vízgazdálkodásnak Magyarországon, nevesen a vizet vissza kell tartani. Ezzel én nem kívánok állást foglalni se pró, se kontra bizonyos vitákb an, de azt a hozzáállást, ami sajnos ebben az energiapolitikai koncepcióban is, talán ne beszéljünk róla, de ez már egy picit akár még az éghajlatváltozási stratégiára is vonatkozik, amelyik egy oldalról beszél egy megváltozott vízgazdálkodás óhatatlan sz ükségességéről, de amikor a víz energetikai felhasználása szóba kerül, ez a magyar viszonyok között nem elfogadható. A miérttel adósok maradtunk. Én azt gondolom, hogy talán még ezt a vitát le lehet folytatni a Magyar Köztársaság Országgyűlésében. Tehát ne legyenek tabuk, ne legyenek előítéletek, se pró, se kontra! A diverzifikációnak és ezen keresztül mind a fenntarthatóságnak, mind pedig az ellátásbiztonságnak és vélhetően ezeken keresztül a versenyképességnek is csak ezzel tudunk a leginkább használni. D iffúz rendszereket emlegetett Ángyán úr, képviselőtársam. Szívtam a fogam, pechem van, nem én mondhattam el itt ma először. Én nem így fogalmaztam volna, nyilván az általunk használt szókincs nem tökéletesen azonos. Én sokkal inkább használtam volna a dece ntralizált energiaellátó rendszerekkel való foglalkozás megnevezést. Hiányolom ebből az energiapolitikai koncepcióból, indokrendszerét tekintve egyetértve Ángyán úrral, hogy többek között azért is. No de nézzük is meg, igazából modellezni, igazából energia politikai koncepció alapján jó helyi beruházási, fejlesztési döntéseket hozni - ezt is elő tudná segíteni, ha nemcsak grandiózus beruházásokban lehetne vagy kellene gondolkodni! Azt gondolom, hogy az ország energiaellátása szempontjából ez ér annyit - megj egyzem, az éghajlatváltozási stratégiában megjelenik , hogy erről az energiapolitikai koncepcióban is szóljunk. Így talán elkerülhetővé válik, hogy az egyébként nagyon divatos biomasszaerőmű, mondjuk, egy szalmatüzelésű erőmű esetében olyanban kelljen g ondolkodni, hogy olyan nagynagy területekről kell beszállítani az anyagot, hogy akkor már mit is váltottunk ki. Ezzel szemben, ha valóban helyben képződő, valóban hulladék, a talaj szempontjából már nem fontos, talajerőutánpótlás szempontjából nem fontos mezőgazdasági hulladék égetéséről van szó adott esetben, szerintem annak a társadalmi elfogadhatósága is sokkal könnyebben lenne megvalósítható. És van még egy ügy, pardon, még két ügy, amiről szeretnék szólni. Ezek egyike az éghajlatváltozással van össze függésben, a másik pedig inkább a versenyképesség ügyét érinti. Az éghajlatváltozás a szélsőséges meteorológiai jelenségek szaporodását jelenti ebben az országban, egyebek mellett. Az energiarendszer, ami Magyarországon van, és ha decentralizált vagy diffú z rendszerek majdan még ki is egészítik, akkor is biztos, hogy fennáll annak a veszélye, hogy az
