Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 4 (128. szám) - A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (Mandur László): - BENCSIK JÁNOS (Fidesz):
760 hogy önök több tárgyi ismerettel rendelkeznek, de az Országgyűlés tagjait, valamint a széles körű nyilvánosságot eddig nem segítették hozzá a megfelelő mértékű tájékozódáshoz. Jelenlegi tudásom alapján nem állítom azt biztosra, hogy a nukleáris energia kiváltása egyértelműen biztosítható alternatív energ iahordozók által, annyira azonban tájékozott vagyok, hogy érdemesnek tartsam ennek tisztességes megvizsgálását. (15.20) Az immáron negyvenéves szovjet tervek alapján felépült erőmű jelentős biztonsági kockázatot jelent, amelyet a 2003ban bekövetkezett üze mzavar is megerősített. Egy jelentős katasztrófa bekövetkezésének valószínűsége ugyan csekély, azonban ha ez mégis megtörténne, felmérhetetlen károkat okozna. Figyelembe kell venni továbbá, hogy az atomerőmű működése több százezer évig sugárzó és évszázado kon át az emberre és a természetes környezetre is veszélyes radioaktív hulladék létrejöttével is jár. Tegyük hozzá, hogy harmincesztendős működés után sem oldódott még meg a nukleáris hulladék végső, biztonságos elhelyezése. Az kicsit sem megnyugtató számu nkra, hogy ez a világon még sehol sem megoldott, és a megoldástól függetlenül óhatatlanul komoly terheket jelent majd a nemzetgazdaság számára. A Paksi Atomerőmű - üzemidejének meghosszabbítása esetén - 2020ban az ország villamosenergiafelhasználásának m integy 30 százalékát fedezné. Mindannyiunk számára ismert tény, hogy az Európai Bizottság döntésének értelmében a megújuló energiaforrások teljes energiaszektoron belüli részarányát 2020ig 13 százalékra kell növelni. Ezzel párhuzamosan - ugyancsak az Euró pai Bizottság döntése alapján - 2020ig energiahatékonysági intézkedésekkel Magyarországnak a teljes energiafelhasználását 18 százalékkal kell csökkenteni. Ha a két számot egymás mellé tesszük, azt látjuk, hogy meghaladja a koncepcióban tervezett nukleáris kapacitás mértékét. Mindez elegendő érvet szolgáltat ahhoz, hogy a kormány az ország gazdasági, valamint környezetvédelmi érdekeire tekintettel vizsgálja meg a Paksi Atomerőmű üzemidőhosszabbításának lehetséges alternatíváit, különös figyelemmel a megúju ló energiaforrások fokozottabb felhasználására és az energiahatékonyság érdemi növelése jelentette lehetőségekre. Tisztelt Ház! Fodor Gábor környezetvédelemért felelős miniszter, a hivatalban lévő kormány tagja korábban úgy nyilatkozott, hogy a paksi üzemi dőhosszabbítás kérdésében egyenesen népszavazás elrendelésére van szükség. Én nem merészkedem idáig, azt viszont elvárom, hogy felelős döntésem meghozatalához részletes összehasonlító elemzés álljon a rendelkezésemre. NyugatEurópa országai már évtizedekk el ezelőtt rájöttek arra, hogy az energiahatékonyság a legkomolyabb nemzeti érdek, hiszen az energiapolitika mindhárom fő kihívására válaszul szolgál. Az energiahatékonyság növelése által csökkenthető a külső függőség, ezáltal növekszik az ellátásbiztonság . Miután az energiafelhasználás ésszerűsítésének ez a leghatékonyabb módja, így növelhető a gazdaság versenyképessége. Végezetül pedig így csökkenthetők legnagyobb mértékben a környezetkárosító hatások, ami a fenntarthatóságot szolgálja. A Széchenyiterv é s a nemzeti energiatakarékossági program tapasztalatai alapján elmondható, hogy átlagosan 25 százalékos támogatási intenzitás mellett egy petajoule megtakarítás nagyságrendileg 3 milliárd forint költségvetési hozzájárulást igényel. Ebből könnyen kiszámítha tó, hogy az atomerőmű üzemidejének meghosszabbítására szánt 170 milliárd forintból a fentiekhez hasonló eszközökkel mintegy 57 petajoule megtakarítás volna megvalósítható. Ezzel az egy intézkedéssel elérhetnénk a célul kitűzött összes megtakarítás közel 70 százalékát. Ezáltal megvalósulhatna közintézményeink, valamint a magyar lakásállomány energetikai korszerűsítésének jelentős része, mely ettől kezdve mind az intézményfenntartókat, mind pedig a lakástulajdonosokat arra ösztönözné, hogy takarékosabban bánj anak az energiával. Amennyiben az általam szorgalmazott javaslat alapján - melyet Ángyán József képviselőtársammal együtt módosító indítvány formájában is beterjesztettünk - elkészítendő összehasonlító tanulmány megerősíti előfeltevésünket, akkor a felszab aduló forrás felhasználhatóvá válna a magyar energetika gyors modernizációjára, mely jótékony hatással lenne az iparág kutatásfejlesztési, innovációs hátterére is.
