Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 4 (128. szám) - A nemzeti éghajlat-változási stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - BENCSIK JÁNOS, a gazdasági és informatikai bizottság előadója:
720 (12.00) Talán ez az anyag segít ahhoz, hogy megjavuljon az energiastratégia is. Van most rá lehetőség, hiszen a módosítókban akár azt a szerény anyagot újjá is lehet írni. Amit én megfogalmaztam a bizottsági vitában, majd később ré szletesen kifejtem, hogy az elején talán nem ártana egy olyan összefoglaló, ami a prioritásokat felsorolja, és a fontosabb stratégiai elemeket összefoglalja, mert egy ilyen átfogó anyagban csak kitartó olvasással lehet megtalálni az egyes elemeket. Minden benne van, tehát aki végigbogarászta, aláhúzogatta, az megtalálta végül is majdnem mindenre a választ. A környezetvédelmi bizottság támogatja, a parlamentnek elfogadásra ajánlja, illetve általános vitára alkalmasnak találta, de én azt gondolom, hogy ennél több volt a bizottsági véleményben akkor, amikor minden oldal egyöntetű igen szavazatával támogatta ezt az anyagot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Most a gazdasági és informatikai bizottság előadója következik, Bencsik János k épviselő úr. BENCSIK JÁNOS , a gazdasági és informatikai bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti éghajlatváltozási stratégia középpontjában elsődlegesen az üvegházgázkibocsátás csökkentése áll, amely törekvés első ránézésre épp a gazdasági és informatikai bizottság által képviselt szakterületeket érinti a legérzékenyebben. Ezáltal úgy tűnhet, hogy a bizottság ellenérdekelt a stratégia megalkotásában. Ezzel szemben az előterjesztés általános vitára való alkalmasságának vélemé nyezése során a bizottság abból a tényből indult ki, hogy az Európai Bizottság klímahatározatai az energetika, az infrastruktúrafejlesztés és a termelő gazdaság területén is kötelező érvényűek. Az ülésen az is megfogalmazódott, hogy a klímaváltozásból köv etkező feladataink nemcsak az uniós előírásokon alapulnak, hanem azok teljesítése erkölcsi kötelesség is. Nem az ember van a gazdaságért, hanem a gazdaság az emberért. Miután a klímaváltozás negatívan befolyásolja az ország lakosságának biztonságát és élet körülményeit, ezért a nemzetgazdaság erőforrásait e negatív folyamatok mérséklésére és az elengedhetetlen alkalmazkodás feltételeinek megteremtésére kell összpontosítani. A cselekvés elhalasztásának költségei magasabbak, mint az időben történő összehangolt cselekvésé. A vita során megállapításra került, hogy az éghajlatváltozási stratégia megvalósítása szükségszerűen nem csökkenti hazánk fejlődési képességét. A káros kibocsátások mérséklése és az alkalmazkodás új munkahelyeket teremthet mind a környezeti i parban, mind az energetikában, mind a mezőgazdaságban, mind a közlekedésben, mind az építőiparban egyaránt. Ahhoz viszont, hogy Magyarország ezen előnyökből részesülhessen, kiemelten kell támogatni a Magyar Tudományos Akadémia kutatási programjait, és adók edvezmények biztosításával kell ösztönözni a termelő vállalkozásokat is az innovációt eredményező kutatásfejlesztési tevékenységek finanszírozása érdekében. Mindamellett, hogy az iparban számos energiamegtakarítási lehetőség és ebből fakadóan kibocsátáscs ökkentést eredményező technológiai beavatkozás létezik, kiemelt figyelmet kell fordítani a lakossági és közintézményi energiahatékonysági programok elindítására és pénzügyi támogatására. Az egyébként jó szakmai színvonalon elkészített stratégiának ez a leg gyengébb pontja, hiszen a megvalósítását szolgáló pénzügyi alapok jelen állapotukban elégtelennek bizonyulnak. A bizottsági ülésen megfogalmazódott az is, hogy a nyugati országok példája is azt mutatja, hogy az autós közlekedés irányából már igen nehéz a t ömegközlekedés irányába ösztönözni a magánszemélyeket, ezért az eddiginél nagyobb kormányzati figyelmet kell fordítani a környezetbarát tömegközlekedési rendszerek fejlesztésére.
