Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 3 (127. szám) - Az Országos Választási Bizottság beszámolója a területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők 2007. március 4-én megtartott választásáról, valamint a területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők 2007. március 4-én megtartot... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
678 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Ékes Ilona a Fidesz álláspontját ismertette, ami számomra - és gondolom, a Magyar Szocialista Párt frakciója számára - nem okozott meglepetést. Mindenki világosan tudja, hogy a Fidesz hadban áll az Országos Választási Bizottsággal, ennek alapján kell Ékes Ilona képviselőtársam hozzászólását is értékelnünk. Képviselőtársam a jogi fensőbbség hangján beszélt az Ors zágos Választási Bizottságról, kioktatta ezt a testületet, mondván, hogy nem ismeri eléggé a választási szabályokat, miközben saját előadásában is nagyon súlyos jogi hibákat követett el. Ezek közül csak egyetlenegyre hívnám fel a figyelmet: arra utalt, hog y az Országos Választási Bizottság és más kormányzati szervek - mint a közigazgatási hivatal - miként jártak el, miközben mindenki világosan tudja, aki választási joggal foglalkozik, hogy az Országos Választási Bizottságnak semmi köze a kormányhoz, függetl en szerv, amely kizárólag a törvényeknek alárendelten működik. Ennek következtében egyértelműen látnunk kell azt, hogy nemcsak az Országos Választási Bizottság jogértelmezésével lehetnek gondok - amelyek egyébként ez esetben igazán nem álltak fenn, hiszen a Legfelsőbb Bíróság jóváhagyta az Országos Választási Bizottság határozatait , hanem esetenként olyan képviselőtársak felszólalásaival kapcsolatosan is, akik a politikai támadást előtérbe helyezik a jogi érveléssel szemben. Képviselőtársam problematikusn ak tartja a lemondó nyilatkozatokkal kapcsolatos országos választási bizottsági döntéseket. De én azt javasolnám, hogy nézze meg nagyon alaposan a többször módosított 1993. évi LXXVII. törvény ezzel kapcsolatos előírásait, mindenekelőtt a 30/K. § (2) bekez dését, illetőleg (5) bekezdésének b) pontját, valamint az ezen törvény 31. §ában foglaltakat, amelyek a 30/K. § rendelkezéseit is kiterjesztik az országos kisebbségi önkormányzatok megválasztásával kapcsolatos, illetőleg a képviselők jogállásával kapcsola tos rendelkezésekre. (20.40) Világosan látnunk kell, hogy ezt a módosítást, amelyet 2005ben fogadott el a parlament, egyébként szinte egyértelmű konszenzussal, nem jellemzi a teljes pontosság. Ha megnézzük ennek a törvénynek az általam előbb emlí tett 30/K. § (2) bekezdését, akkor abban az szerepel, hogy a megbízatással jön létre ez a bizonyos országos kisebbségi önkormányzati képviselői jogviszony. De ha tovább olvassuk a törvényszöveget, és megnézzük az (5) bekezdés b) pontját, akkor láthatjuk, h ogy a lemondásnak két esetét rögzíti a törvényszöveg. Az egyik eset az, amikor az írásban történik, a másik eset pedig az, amikor ez megtörténik a testület ülésén egy olyan lemondó nyilatkozattal, amelyet jegyzőkönyvbe vesznek. Azonban nem teljesen pontos az a szabályozás, amely szerint a megbízatással kezdődik a jogviszony, hiszen lehetne ezt kötni például az alakuló üléshez, eskütételhez vagy a megbízólevél átadásához, akár régi jogi aktushoz is kapcsolódhat ez. Nincs tehát egyértelmű szabályozás arra néz ve, mi a helyzet abban az esetben, amikor még az alakuló ülés előtt történik a lemondás, és erre vonatkozóan az Országos Választási Bizottság hatáskörére vonatkozó szabályok sem adnak egyértelmű eligazítást. Tehát azt kell látnunk, hogy magának a törvényne k a hiányosságai okoztak nagyon komoly problémákat, de az emberi jogi bizottság ülésén jeleztem, hogy itt messze nem csak a kisebbségi önkormányzatok esetében merülnek fel ilyen gondok. Felhoztam azt a példát - az idősebb képviselőtársaim talán még emlékez nek erre , amikor 2001 februárjában Gyimóthy Géza, a parlament alelnöke írásban lemondott. Bár ezt faxon küldte el, mert azt gondolta, hogy ő lesz a következő földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, majd amikor kiderült, hogy Vonza András kapja meg ezt a tisztséget, akkor a lemondását visszavonta, és akkor a parlamenti többség, amelynek a Fidesz éppúgy része volt, mint az FKGP és az MDF, úgy döntött, hogy mivel faxon történt ez a lemondás, ennek következtében az nem érvényes. Meg kell tehát jegyezne m, hogy a magyar jogban a köztársasági elnök lemondásának esetét leszámítva nincs egyértelműen szabályozva az egyes köztisztségek betöltői lemondásának a pontos formája, bár történtek ez irányú kísérletek például a miniszterelnök esetében is, ahol ugyancsa k nagyon komoly jogi problémák merültek fel 2004 augusztusában. Tehát mielőtt egyértelműen pálcát
